Fiumei úti Sírkert Budapest

Már korábban, 1847-ben elkészült, temettek is ide, az akkor és még sokáig Kerepesi úti temetőnek nevezett sírkertbe, de a hivatalos megnyitása csak 1849. április 1-jén, virágvasárnap történt meg. Azért volt szükség erre az új létesítményre, mert a főváros meglévő temetői addigra csaknem megteltek. Köztemetőnek szánták, ám létesítése után nem sokkal a nemzet dísztemetőjévé, Nemzeti Panteonná vált. A mai látogató úgy érzi magát a rendkívül rendezett, ápolt sírkertben, mintha a hajdani történelem és irodalom tankönyveinek lapjairól itt alászálltak szobrai, síremlékei között járna. És az elmúlt 180 év fővárosi elitjének, gazdaságának és politikusi köreinek ismert családjai adtak hírt magukról az utókornak pompázatos sírboltjaikkal, tükrözve akkori szerepüket. Nem véletlenül Több mint temető címmel adott ki egy ismertetőt a kezelő Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti Sírkertről. Történelem és művészet kapcsolódik itt szorosan össze az emlékezésben, miközben egy szoborpark értékei veszik körül a látogatót. A főbejárattól induló úton egyenesen haladva először egy szóróparcellánál álltunk meg, amelynek közepén feltűnt egy egyszerű, mondhatni puritán fakereszt. Azt már az addigiakból is láttuk, hogy nagyon nem illik ebbe a pompőz környezetbe. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, majd Köztársasági elnök kívánsága volt, hogy csak ennyi és ekként jelölje nyughelyét. Továbbmenve eljutottunk a páros árkádsorhoz, ahol oszlopos, félig nyitott csarnok alatt vannak a gazdagon díszített családi síremlékek. Itt nyugszik például a Gundel vendéglős család több tagja, és az egyik árkádsort lezáró kupolacsarnokban Görgei Artúr sírját fedeztük fel. És ha eléggé felemeljük a tekintetünket, a hazai szecesszió nagymestere, Róth Miksa mozaikjait vesszük észre. De tőle szép színes ablakokat is láttunk a különálló Malosik-mauzóleum kápolnájában. A jobboldali árkádsor előtt helyezték el Alpár Ignác, a jeles építész szarkofágját, rajta bronz dombormű ábrázolja egyik főművét, a Magyar Nemzeti Bank általa tervezett épületét. Az árkádsor tengelyében, az út közepén van a nagy mesemondó, Jókai Mór körönd kialakítású sírkertje, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából tavaly újítottak fel. Olvasom, hogy az idők során sokan vitatták a síremlék különös formáját, az oszlopokkal, népies elemekkel kialakított körépítményt. Nos, mi is a vitatókkal tartunk. Innen csak néhány lépés Ady Endre szoborral díszített sírja, amellyel szemben még kritikusabbak vagyunk. Melocco Miklós Ady szobra a Debreceni Nagyerdőből sokkal inkább ide illő lenne. De hát a két szobor között van két generációnyi időtáv. . . Az idő pedig csak a temetőkben tűnik el.

Ha éppen nem fényképezőgéppel jövök, akkor csak sétálni, nézelődni. Ha időszűkében vagyok, akkor autóval jövök, hiszen be is lehet hajtani a temető területére, úgy gyorsabb a haladás. Én itt úgy érzem magam, mintha egy szabadtéri szoborkiállításon járnék. Csodálatos és monumentális alkotások találhatóak itt a hatalmas területen. A Nemzeti örökség napján a temető vezetősége különleges programokat szokott szervezni, ennek keretében volt alkalmam a 3 nagy mauzóleumban is járni (Deák, Kossuth, Batthyány), amelyek amúgy általában zárva vannak. A Fiumei úti Sírkert méltán került be Európa leghíresebb temetőinek körébe (Pere Lachaise Párizsban, Highgate Londonban, Zentralfriedhof Bécsben, hogy csak pár példát említsek, ahol én is jártam már). 170 éve temetkeznek ide a fővárosiak, a nyitásakor köztemető volt, de a 19. század végére már rangot jelentő temetkezési hellyé vált. Hatalmas területet foglal el, 56 hektár a területe. Számtalan híresség nyugszik itt, a bejáratnál lehet térképet szerezni a nevezetes sírokról, de a netről is letölthető online. A temetőn belüli épületben található a Kegyeleti Múzeum, ahol korábban jártam (állandó és időszakos kiállítás is volt), de úgy tűnik, hogy ez átmenetileg zárva tart, talán a covid miatt.

Felvetődött bennem, hogy ki kerülhet ide és ki nem? A "legnagyobb magyar" otthon nyugszik, Nagycenken, a családi sírboltban. Göncz Árpád Óbudán, híres művészeink, színészeink zöme Farkasréten, 56-os mártírjaink az Új Köztemető 301-es parcellájában, királyaink egy halomban Székesfehérváron, más nemzeti kiválóságok a Kozma utcai meg a Salgótarjáni úti zsidó temetőkben. A legnagyobb magyar főpapok meg leginkább Esztergomban. Akkor ez itt mitől nemzeti? Maradt azért még nagyon sok híres magyar ember emlékezete, ami ide kötődik. Söjtörön nemrég voltam a Haza bölcsének szülőházában, meglátogattam a kúriát is Kehidakustányban, ő maga meg egy hatalmas sírboltban nyugszik itt. Máshol Kossuth Lajos óriási emlékműve és sírhelye van. a legismertebb helyek közé tartozik még a robosztusan szép Batthyány mauzóleum, az első magyar miniszterelnök nyughelye. Jókai egy körforgalomban kapott helyet kerek emlékművével, mondtam is neki, hogy nemrég láttam a házát Füreden és szépen rendbehozták. Tőle pár méterre Blaha Lujza óriási fekvő szobra, vele szemben Ady ül a sírján és most is verseket osztogat, el lehet venni egy-egy nyomtatott lapot a sírkőről. Valami különleges figurák összemosták az 1956-os forradalmat valami vallási felkeléssel, a kommunizmus megreformálásáért küzdők itt már keresztek alatt alszanak örökre, és Jézus is beállt közéjük itt-ott. A Názáreti egyébként elég sok síron posztol külön, mintha bérbe tenné. Hát Istenem, odafaragták. Az angyalok meg. . . sétálj és figyelj! Rendkívüli állat az angyal. Amikor icipici, akkor mindig nagyon dagi, és olyankor tenyérnyi kis szárnykezdeményeket visel a lapockáján. Az a pindurka szárny repteti a jóllakott napközis testet. Amikor meg felnőtt, általában a szárnya tapadási pontjai lenőnek egészen a derekáig, szinte a bordáin végig, és közben még ruhát is visel. A picikék meg szinte soha, aprókának a mezítelen angyalka a hercig. Azután van a munkásmozgalom. . . hatalmas területen, régen nagy becsben tartott, de most megvetett és elhanyagolt sírok, töredezik, mállik az egész, megtalálod az út mellett Stromfeld Aurélt a Tavaszi hadjáratból, egy felső kockában meg még Kun Bélát is. Kádár János jól elkülönült mindenkitől, vöröses kő alatt fekszik a feleségével, de ki tudja, hogy hányadrésze, ismert dolog, hogy csontjait kiásták és elrabolták ismeretlenek. Bezzeg Antall József! Teljesen idétlen cirkuszi sátorban pihen, két levegőben úszó kopasz kámzsás keresztet tartva viseli a ponyva részterheit, máshol meg szarvasaganccsal díszített lovakon meztelen fazonok próbálják másirányba húzni a sátrat. Próbálj csak bemenni, egy szűk résen lehet, és akkor még beszélgethetsz is az emlékével. Nem olyan messze tőle a Mádl-házaspár egy egészen egyszerű lapos sírkő alatt nyugszik. Máshol híres muzsikus cigányok egy csoportját figyelhetjük meg, még haláluk után is összetartanak. Szóval, nem akarok mindent elmesélni, ha nem voltál mostanában, vagy még soha, mindenképpen látogass ki a Fiumei úti sírkertbe! Érdemes! Csak nyerhetsz vele!