Irinyi János-emlékmű Budapest

) megalapította gyújtógyárát (akkoriban még gyújtó fácskának hívták a gyufát), s megkezdték a gyártást. Az alábbi kérelemmel fordult Pest városához: "Olyan gyufácskák előállítására kérek engedélyt, amelyek fellobbanásukkor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot nem csinálnak". Nemcsak gyufákat gyártottak, hanem taplót és fidibuszt (azaz pipa vagy szivar meggyújtására használt összecsavart papírszelet vagy faforgács) is. A sors furcsa fintora volt, hogy 5 évvel később a gyár csődbe ment. A földszintes gyárépületet 1869-ben lebontották, majd a jelenlegi épület került a helyére, ami eleinte háromszintes lakóházként működött, és ebben a házban élt Mikszáth Kálmán 1902 és 1911 között az első emeleten, melynek erkélyén gyakran üldögélt pipázva. Az 184849-es szabadságharcban jelentős szerepet vállalt Irinyi, Kossuth ugyanis őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. Tudományos jelentősége nemcsak a gyufa feltalálásában rejlik, de rengeteget tett az új, modern kémia meghonosításában és hazai elterjesztésében, valamint a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.