Kapisztrán János szobor Budapest

A XIV-XV. század fordulóján élt nemesi származású, itáliai ferences szerzetes neve a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, valószínűleg ezért is kapott ő itt szobrot. A római katolikus egyház a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentjeként, ún. katonaszentként tiszteli. Életének árnyoldalaihoz tartozik, hogy a fanatikus hithűség esetében a legdurvább vallási üldözésbe csapott át, hiszen egyházbíróként aktívan részt vett az inkvizícióban és az egyház szerint eretnekek üldözésében. 1455-ben érkezett meg Magyarországra, ahol a korabeli feljegyzések szerint lelkesítő prédikációival gyűjtött hatalmas sereget Hunyadi Jánosnak, majd ő maga is harcolt a törökök ellen. Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál a török ellen harcoltak. " Hunyadi János halála után mindössze két hónappal ő is a katonai táborban terjedő pestis áldozata lett. A szobor közelében áll a romosan is lenyűgöző Mária Magdolna torony.

Ennél azért voltak sokkal sötétebb dolgai is, lelkes inkvizítor volt, zsidóüldöző, eleven embereket égettetett meg, tépettetett szét ráadásul ótvar módon akadályozta a pápa és a husziták béketárgyalását, hogy a szadista hajlamának inkább élhessen az eretneküldözés területén. Mégis szent lett, az utókor tereket nevez el róla, szobrokat állít neki. Hát ennyit az utókorról. A szobrot, mely Damkó József műve, 1922-ben állították fel, nem sokkal az első zsidótörvények meghozatala után. Ma is ott áll, kereszttel a kezében rohamoz, alatta magyar kürtös fúj, török ellenség hal.