Solti György szobra Budapest

A művész így vallott az alkotásáról:
". . . Elkezdtem egy sorozatot, az úgynevezett keretes szobrokat. A térben elhelyezett keretbe komponálom bele az arc- és kézrészleteket. Ide is ilyet szántam, annyival nagyobb léptékben, hogy nem csupán Solti György portréja és két keze jelenik meg benne. A műleírásomban is megfogalmaztam: fontosnak tartom, hogy a mű reflektáljon az épületre és a zenére, valamint hogy a szobor magáért beszéljen. Azt is tájékoztassa, hogy ki volt Solti György, aki mit sem tud róla. Ebben a keretben a zene örvénylik, hullámzik a központi személyiség körül. Hangszerek, egy énekes, sőt egy hallgatót imitáló arctöredék is megjelenik a kompozícióban. . . "

Jól írja a szobrászművész, én sem tudok szinte semmit Solti Györgyről, nyilván a neve ismerős, meg az, hogy köze volt a zenéhez, alap, ellenben mit keresne éppen itt a Zeneakadémia előtt? Karmester, zongoraművész, zeneigazgató, aki Budapesten született, de 1939-től külföldre emigrált (a zsidótörvények miatt), majd több országban élt, nemzetközi szinten ismertté és elismertté vált. Végakaratának megfelelően halála után hamvait itthon a Farkasréti temetőben, Bartók Béla sírja mellett helyezték el. A magyar zenét életében mindig támogatta, repertoárjában a magyar szerzők művei kiemelt szerepet töltöttek be. Ahogy most utánaolvastam, neki is igazán kalandos, fordulatokban bővelkedő életútja volt, és elég sok nehézséggel is meg kellett küzdenie a hosszú élete és karrierje során. Mindazonáltal Solti György 31 Grammy-díjas lemezfelvételen működött közre.

Számos országban volt a világ nagy operaházainak, hangversenytermeinek vágyott és megbecsült vendége, az angol királynő lovaggá is ütötte. Rengeteg lemezfelvétel őrzi művészetének emlékezetét. A szobor maga egy lendületes, dinamikus alkotás, szimbolikusan munka közben ábrázolja a mestert.