Budapesti Unitárius Templom Budapest

Az Ars Sacra Fesztivál Nyitott Templomok programsorozatában viszont idén is épületbemutatásra hívták az érdeklőket Budapest belvárosába, az Alkotmány és a Nagy Ignác utca sarkára, az unitárius templomos ingatlan megismerésére. Gyorsan jelentkeztünk is erre a látogatásra. Templomos ingatlanról és nem csak egy templomról van szó, ugyanis annak idején, az 1800-as évek végén az unitárius egyházközösség szűkös anyagiakkal bírt, ezért úgy döntöttek, hogy bérházat építenek, amelybe befoglaltatják a templomukat, a bérlakásokból befolyó bérleti díj pedig majd fedezi az építkezésre felvett hitel törlesztését. Sőt, a földszinten utcai bolthelyiségeket alakítottak ki, hogy a bevételt ezek bérbeadásával is növeljék. Mindez mai is látható. Az építkezéshez a főváros adta a telket, Pecz Samu pedig megtervezte ezt a különleges ingatlant az unitáriusoknak. A robosztus, nagy saroképület magában foglalja tehát a templomot, a lakásokat, az üzlethelyiségeket, a lelkészi hivatalt, a gyülekezeti termet, az egyház könyvtárát és levéltárát. És mindezekből, amit csak lehetett, ami nyilvános, megmutattak nekünk a látogatás alkalmával. A grandiózus építmény legkülönlegesebb megoldása kétségtelenül az, hogy a templom nem közvetlenül az utcáról közelíthető meg, mivel az a második emeleten lett elhelyezve. De vajon miért? Nos, erre az a magyarázat, hogy bár Pecz a hazai protestáns templomok jeles tervezőépítésze, ő maga zsidó származású volt, és számára elképzelhetetlen lehetett, hogy a templom fölé még profán módon lakásokat helyezzen el. Aztán a történelem viharaiban kiderült, hogy a háborúkat, forradalmakat jobban átvészelte ez a rejtett gyöngyszem. Mert kétségtelenül az, egy építészeti és iparművészeti gyöngyszem. Egy szépséges, neogótikus templom Thék Endre műhelyében készült bútorzattal, ablakain Róth Miksa ólomüvegekkel.

Mikor máskor sikerülhetett volna, mint Nagypénteken? Sorsszerű talán. . . . A lépcsőház is gótikus jegyeket visel magán, a csodás ólomüveg ablakokat Róth Miksa, a legnagyobb üvegmester készítette. Az unitárius vallás leginkább Erdélyben vált népszerűvé a XVI. század végén a reformáció időszakában, azonban a budapesti egyházközösséget csak évszázadokkal később, a kiegyezést követően, a XIX. század második felében alapították Erdélyből a fővárosba átköltözött unitárius vallású családok. A templom építésekor a Nagy Ignác utca még a Koháry utca nevet viselte. Különleges érdekesség, hogy a templom az épület 2. emeletén kapott helyet, míg a lelkészi hivatal és az egyházi könyvtár az első emeleten. A templom egész belső részét fából faragták, növénymintás faragással, igazán szép. A padsorokra helyezett Bibliákat népi motívummal díszített vászonba kötötték. A vallásalapító Dávid Ferenc mellszobra a lépcsőházban látható. Az unitáriusoknak Budapesten nem ez az egyetlen templomuk, Pestszentlőrincen van még egy kisebb templomuk, valamint a IX. kerületben egy Missziósházuk, szintén egy lakóházon belül. A ház belső udvarán az 1956-os unitárius hősök emlékműve, illetve Páskándi Géza erdélyi magyar író mellszobra látható.