Továbbra is Debrecen élén

Hosszú évek után sikerült ismét eljutni az Ikon étterembe. Mint megtudtuk, a séf ezidőtájt Thürr Ádám, aki a felszolgáló által adott információk szerint egy két michelin csillagos étteremben sous chef volt.
Délidőben jártunk ott, szombati napon, öröm volt látni, hogy az étterem belső részében alig volt szabad asztal, minket is a külső teremben ültettek le.
A séfüdvözlet házi kenyér volt szarvasgombás vajkrémmel illetve körözöttel. Jó kezdés, bár nekem ez a hófehér, könnyed, felhabosított kenyérstílus nem jön be, jobban szeretem a barnás, kovászos zsánert, amit például a Salonbanadnak, régen itt is ezt kínálták, ha emlékezetem nem csal.
Mivel aznap már megnéztünk két éttermet Debrecenben, csak levest, előételt és desszertet kértünk. „Halleves, zeller, lazac” nevet viselte az izgalmas, vibráló leveskompozíció, jópofa ötlet volt a céklás zöldség ravioli betétnek. Kértünk még egy ”kacsamáj, tokaji aszú, mandula” nevű előételt, ez is szépen tálalt és finom volt, továbbá rendeltünk a napi ajánlatból pankó morzsában rántott formázott mangalicakörmöt s végül affogato-s csoki fondant-t.
Minden kiváló volt, ahogy megszoktuk. Az ízek, állagok, tálalás. Kreaivitás, hozzáértés, tehetség. Jó ide visszajárni.
Az meg egy kivételesen kedves gesztus volt, hogy mivel nem volt behűtve az a habzóbor, amit kértem a behűtés idejére a ház ajándékaképpen kaptam fél pohár Kreinbacher pezsgőt. Tíz perc-negyed óra után érkezett a rendelt bor.
A pincér jelzi, hogy a felszolgálási díj benne van a számlában, ez sem jellemző gyakorlat, inkább azzal találkoztam másutt,hogy a pincér próbált további jattot kicsikarni.
Összességében az Ikon ismét tarolt. Ez Debrecen gasztronómiai fellegvára, akkor is, ha van aki nem akarja tudomásul venni, hogy európai szinten a legigényesebb éttermek 15 és 18 óra között bezárnak, hogy felkészüljenek a vacsorára. Hozzáteszem, nem kevés csúcshely ki sem nyit 18 óra előtt, mint a Salon, a Babel vagy a Caviar and Bull.
Nem foglalunk asztalt, majd leértékeljük az éttermet, azért mert megvan a maga – az adott szinten megszokott - nyitvatartása, aminek ugye nem nézünk utána, ez egyszerűen etikátlan és rosszindulatú magatartás