Pontos megfogalmazás, mert azt mondja, hogy az egyik legnagyobb, és hogy a református kupolatemplomok között foglalja el ezt a kiemelkedő besorolást. De ha a legnagyobbnak tudott Debreceni Nagytemplommal hasonlítjuk össze, amely nem is kupolás templom, akkor éppen a kupola miatti légköbméterek számában nagyobb a ceglédi. Egyébként pedig, ha szembeállunk a ceglédi Református Nagytemplommal, azonnal két ugyancsak nagy és híres, ám katolikus templom, az esztergomi bazilika és az egri főszékesegyház jut eszünkbe, ami nem is csoda, hiszen mindhárom tervezője Hild József építész, a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja volt. A szép formájú kupolát két alacsonyabb torony fogja közre, a tornyok között timpanon, amelyet négy ión oszlop tart. És bár vannak a homlokzaton egyéb díszítések is, összességében mégis puritán protestáns templomot érzékelünk magunk előtt és a magasba nézve. Az oszlopcsarnokba bekukucskálva láttuk meg Szegedi Kis István prédikátor, református lelkész emléktábláját, akinek, bevallom, korábban a nevét sem hallottam. Most utánaolvasva megtudtam, hogy 1545-től 48-ig szolgált a ceglédi gyülekezetben. Vagyis a hazai reformáció igen korai alakja volt ő, de működése természetesen még nem ehhez a templomhoz kötődött, hiszen ezt századokkal később, 1835-ben kezdték el építeni. Ám hogy mennyi ideig tartott az építés, azt a templom külső falán elhelyezett táblák alapján nem lehet megmondani, mivel ahány tábla, annyi befejezési év. Mindenképpen évtizedekben mérhető. Az épület kívülről tehát kifejezetten látványos, a klasszicista stílus egyik hazai szép példája. Hogy belül milyen, azt sajnos többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült az évek során megismernünk, mert mindig zárva találjuk. Még a szépen ápolt kert is szigorúan zárva van, nem lehet ott sétálgatni. Talán egy ünnepi alkalommal vagy egy hangversenyre sikerül egyszer bejutnunk a templomba.
