Példa értékű vendégfogadás

A Kékes sok éves - évtizedes múltra visszatekintő étterem a város főterén. Régen igencsak népszerű volt, amolyan tiszti kaszinó hangulatú hely, ahol nagyobb zenés-táncos esti rendezvényeket is tartottak, élő bárzenével.
2015-16 táján volt egy jelentős mélyrepülésük, gyöngyösi barátom mondta is, hogy oda ne menjünk enni, mert nagyon leromlott a színvonal.
A tavaly nyári mátrai nyaralásból több órát ismételten Gyöngyös vendéglátó helyeinek feltérképezésére és tesztelésére szántam. A Tourinformban egy nagyon készséges és ráadásul számos hasznos információt megosztó fiatalemberrel sikerült beszélni, aki úgy fogalmazott, hogy most a városban a Bori Mami és a Kékes a 2 legjobb "gourmand" étterem.
Az étterem már kívülről is elegáns benyomást keltett. Bár csak 12-kor nyitnak hivatalosan, de már előtte beinvitált az egyik pincér, és tájékoztatott, hogy mi lesz aznap a menü. A tulajdonosi-bérlői viszonyokat nem ismerem, minden esetre az elég nyilvánvaló volt, hogy itt már jelentősen más állapotok uralkodnak, mint pár évvel ezelőtt, kétségtelenül pozitív változások mentek végbe. 12-re, a nyitásra már többen is érkeztek, idősebb pár, család gyerekekkel, 3 barátnő, fiatal párok. Kifejezetten elegáns beltér, sok asztal szépen megterítve, drapp damaszt abrosz, asztaldísz, a vázában élő virág, 1-1- szál napraforgó, textil szalvéta, nem papír. A földszinti tágas tér felett részben galéria, további asztalokkal, az inkább kávézó-bár hangulatú.
Az ebédmenü 1200 Ft-ba kerül, 2 fogás, de savanyúsággal együtt (kizárólag hétköznapokon). A gulyásleves nem tányérban, hanem nagy levesestálban érkezett az asztalokhoz, akár többször is lehetett merni. Erőset én nem kértem, de ajánlották. Hozzá házi jellegű fehér kenyér (bolti, nem kézműves). Kifejezetten jó, karakteres, de nem csípős paprikás lé, sok hús, krumpli, jó kezdés! Én már gyakorlatilag ezzel a finom levessel jól tudtam volna lakni, de tartalékoltam.
A főétel rántott hús, zöldséges rizzsel, házi vegyes csalamádéval. Egyébként a csalamádét nem szeretem, de ez finom volt, tényleg házi (jellegű). A rántott sertés frissen sült, igaz 1 szelet, de a leves után nekem elég volt. Nem egy nagy konyha-bűvészet, de korrekt volt a főétel is. A szódavizet kis kancsóban hozták, mellé citromkarikával. (50 Ft/dl)
A kiszolgáló fiatal pincérlány tanuló volt, de nagyon jól nevelt, udvarias, igyekvő. Észrevettem, hogy nem csak úgy magára van hagyva, hanem az idősebb pincér, aki a fizetést intézte folyamatosan figyelte a munkáját, ha kellett, segített neki.
Az étlap magyaros és nemzetközi, főként ismert ételeket tartalmaz, korrekt árfekvésben. Az itallapon Zirci Apátsági söröket láttam a kézműves vonalból.
Összességében abszolút pozitív élmény, korrekt, igényes, tiszta, ahol a vendég úrnak érezheti magát, de a konyhának semmi köze a fine dining-hoz vagy a gourmand vonalhoz, ezt azért érdemes tisztázni.
Megadom az 5 pontot, de véleményem szerint nem ez Gyöngyös legjobb étterme.
A 10% szervizdíj kötelező jellegét továbbra sem szeretem, de itt még többet is kiérdemelt a személyzet.