nem nagyon volt, de nagyon szép a hanyatló napba a Dunakanyar! Elkezdtem kutyásokat interjúvolni, először óvatosan megkérdeztem, hogy idevalók-e, ismerik-e a helységet, és ha igen volt a válasz, előjöttem az Ulmer Schachtellel. Megnyúlt, meglepett arcok, ők aztán soha, ilyent nem is hallottak. . . mutatom, hogy hajó, hosszúkás, vízen úszik, elöl-hátul evező. . . sváb múlt. Semmi. Fogalmuk sem volt, mit kérdezek. Jött egy rendőrautó, stipi-stopi, leintettem, hát ők nyilván. . . mi? Hajó? Milyen hajó? Ők ilyent nem. . . fogalmuk sincs, sehol nincs ilyen szobor. Tök hülyén álltam az úton, elkezdtem netezgetni, kiderült, hogy a Kossuth Lajos utca maga főút, ami átmegy Kismaroson, és közben érinti a főteret, ahol a polgármesteri hivatallal szemben valóban van egy Ulmer Schachtel-szobor. . . Mélyen elgondolkodtam azon, hogy ha engem kérdez meg az utcán egy idegen és kér valami útbaigazítást, én is ilyen zombi lennék? Fogalmam se lenne, mi van a főtéren sok év óta? Amúgy megdöbbentő. . . nem elszigetelt eset, országos tapasztalat. Volt olyan egy faluban, hogy egy szobor mellett álltam, megkérdeztem róla öt helybélit, hogy mi ez, halvány fogalmuk sem volt. Na, de a lényeg, hogy megvan! Ez egy kicsit idealizált hajó, maga a "doboz", a lakótér egy üres tető, és a két bevándorló kétirányban egy-egy evezővel dolgozik, irányítja a folyami sodrásban a hajót. Szép, hogy így megemlékeznek róluk, soha nem fogunk tudni eleget bocsánatot kérni azért, amit velünk tettünk egykor. Leróttam a tiszteletemet.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
