Hogy ebben mi lehet a logika, azt el nem tudom képzelni, hacsak az nem, hogy végső soron ugyanazok a tulajdonosok, vagy direkt így akarnának versenyezni, versengeni egymással? Ha nem erről van szó, akkor miért nem megy egyik vagy a másik egy kicsit távolabb a másiktól? Hiszen elég nagy a város, s nem ez az egyetlen forgalmas lokáció. Sőt, az utcának ezen a szakaszán a körforgalom előtt autóval nem is lehet megállni az út mentén. Megmagyarázhatatlan kérdések ezek. A szlovák határ közelségét jelzi, hogy a fagylalt nemcsak magyarul van kiírva, hanem szlovákul is (Zmrzlina - kb. 5 szavas szlovák szókincsem egyik kulcsszava, amit gyerekkorom óta ismerek, mert az nagyon fontos, hogy bárhol jár az ember, fagylaltot tudjon kérni helyi nyelven, szóval ezért). A kiírás szerint olasz fagylaltot, sőt, Gelato Italiano-t kínálnak itt, amit nem hinném, hogy érdemes volt olaszul is kiírni, mert egy darab olasszal nem találkoztam a városban a 4 nap alatt. Talán így előkelőbb vagy hitelesebb, de el kell, hogy keserítsem a fagylalt kedvelőket, ez nem az a minőségi olasz fagylalt, amire joggal számíthatunk. Szerintem nem is olasz, inkább albán félének tűnt. Kínálnak cukor-, laktóz- és gluténmentes fagylaltot is, valamint jégkását és jeges kávét. Amelyek a képeken jobban néznek ki, mint a valóságban. Az adag hatalmas, cukormentes csokit kértem (350 Ft), kedves, hogy kaptam mellé egy ropogós háromszög ostyát, papírpohárba, kis műanyag kanállal. A pohárért nem kellett fizetni. Ízlelés. . . Sajnos csak a szokásos. . . olcsó, sok, de ettől nem lesz jó. Adalékos, aromás, nem valami igazi, jó minőségű csokoládéból készült, ez egyértelmű. Az egyik fotón látható bugyikék borzalom Hupikék néven futott, ezt szokták imádni a kisgyerekek. . . inkább nem szeretném tudni, hogy vajon miből készülhet. Nem gyümölcsből, az tuti. Nem jó minőség, nem ajánlom.
