Jó hely, de jobb ízű ételek lehetnének

Lehet-e szebbet, jobbat elképzelni, mint egy ragyogó nyári napon, hatalmas sziklák alatt, árnyas fák közt egy kellemes étterem teraszán, csörgedező patak mellett a családdal vidáman jóízűen falatozni. Hát nem. És ennek az étteremnek ez a legnagyobb értéke. Rendkívül szép környezet, amire a tulaj még rá is tesz egy lapáttal a faragásokkal, szobrokkal, de azért ne legyen múzeum belőle. A környezet így is tökéletes, a mellékhelyiségeket is beleértve, és – sőt − meg egy kis játszótér is van, elkerítve, üde zöld gyepen, hinták és mini-kötélpálya.
A kiszolgálás teljesen korrekt, az árak elfogadhatóak – a frekventált és vonzó környezet arányában.
Az étlap erős közepes, az ételekre nem kellett aránytalanul sokat várni.
A fogások kinézete és mennyisége kifogástalan. A fatányéros marha, sertés és csirkemell viszont kifejezetten száraz, nincs semmi karakteres íz, a marha rágós is. Ezen a tálon jóformán a darabka sült kolbász volt jóízű, a steak-burgonya mellett. Semmitmondó volt a Harcsa Cordon (sonkával és sajttal töltött harcsa filé) húsa, a mutatós dinnyeszelet, és a külön kért majonéz (tartárt kaptunk) sem ellensúlyozta a száraz hasábburgonya-rizs köretet, az együttes egy kicsit „nyögve-nyelősre” sikeredett. Az ananászos csirke sem rendelkezett különösebb ízzel, ez sült csirkemellnél gyakran így van. Különlegesnek számított a körítésnek tálalt gyümölcsös krokett, az almatöltelék miatt picit édesebb a kelleténél. Hasonlóan túl édesre sikeredett a jóhangzású áfonyás eperleves, amit még rendesen meg is pakoltak tejszínhabbal – inkább desszertként kellett volna ajánlani.
Összességében a hely nagyon tetszett és ezért is ajánlom, a konyhának meg azt, hogy egy kicsivel több szakmai lelkesedéssel végezzék ezt a szép munkát.