A Rév büfé nagy szerencséje a pozicionáltsága. Részint a kilátás miatt, másik oldalról meg az élethelyzet miatt: míg révre vár az ember megiszik itt valamit. Akartam én is két vagy három cent Unicumot inni mindig kicsit iszom az íze kedvéért bőven elég kiderült, hogy nem adnak csak négyet,. A magam részéről ezt abszurdnak tartom.
Vettem egy Soproni IPAt. 850 ft volt, ezen a szinten ez átlagos ár érték arány. Az italválaszték kommersz. Gyenge hely ez, két pont, de nem teszem a nem ajánlott kategóriába, hisz magam is bementem.
Nos, a Maros étterem a parton zárva van, ha jól láttam a táblán, hétköznap szinte mindig zárva, sok esély nincs, elsétáltam a Rév büféig, ami viszont nyitva volt. Betoppanva nem egy rossz benyomást keltő hely, a fogadtatás annál barátságtalanabb volt, mondhatnám a zord szűkszavúság egy kifejező formája, a fene se érti, miért nem örülnek az amúgy is gyér vendégnek?
Na jó, megsúgom nektek, elsősorban WC-re mentem be, mert nem sok ötletem volt már, de gondoltam is, hogy illik azért ehhez fogyasztani is valamit, vagy van egy alternatív megoldás, ezt csak később pillantottam meg, nemfogyasztó vendég 200 forintot fizet az altesti örömökért. Én kértem egy teát. Kávét is kérhettem volna, vagy egy felest, de nem tudom miért, a tea jutott az eszembe. Talán mert ködös hideg volt, és mert jólesett a forró. És amikor megkaptam, vastag borravalót is tettem rá, készülve a magánakcióra, elkezdtem szürcsölni, és, mint akinek most jutott eszébe, hopp, akkor kimennék a WC-re. Tessék csak. Hát így történt, Aztán sokkal jobb hangulatban nézegettem az ablakból a ködös Dunát, iszogattam a teát, és végül távoztam. Egyébként kapható még lángos is, hamburger is, meg gyros is, de a belépő után már az elején lemondtam erről. A tea kb. 700 forintomba fájt, de jól is esett.
A nagymarosi Rév Büfé fő funkciója a jegyárusítás a kompra, ezt korrekten be is tölti. Valami miatt úgy gondolták, jó ötlet lehet egyfajta árukapcsolásként büfét is kialakítani. Az ötlet valóban jó, de jelentem, a megvalósítás nem igazán járt sikerrel. Az alkalmazott hölgynek csak nyűg ez az egész, szívesebben ülne már kinn társával (kolléga vagy ráérő ismerős?
) ő is a teraszon, hogy végre rágyújthassanak egy cigarettára. Mondjuk érthető valahol, gyönyörű innen a kilátás a szemben magasodó visegrádi fellegvárra. Azt különösen nem szerette a hölgy, ha még valaki kérdezni is akarna valamit, elvégre ez nem turista információ. Soproni a referenciasör, akik a minimál dekoráció döntő részét biztosították. A hangulat 70-es évekbeli retró, engem a régi balatoni vagy velencei-tavi strandbüfékre emlékeztetett. A kiírások szerint sokféle büfés étel kapható: lángos, palacsinta, gofri, hamburger, szendvicsek, de az csak a főszezonban igaz. Télen sör, üdítők, kávé, bolti csoki, némi egyéb édesség, keksz szerepel a kínálatban, ezekkel kell beérni. Szerencsére megjött a komp, indulni kellett. Nem bántam.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
