Többhitű templom

A pécsi dzsámi is egy szimbólum. Legalábbis nekem. Hogy belép egy új vagy egy régi vallás, megáld, átkeresztel, beszentel, kettőt suhint, és piff-paff, máris egy másik Isten foglalta el az előző helyét. Ha jól tudom, az ócsai templomban is volt ilyen, felváltva működött, egyszer az ilyeneknek, aztán az olyanoknak. A vastag, nagy falak milyen sokat kibírnak. Tetszik, hogy ilyen szép, a város egyik éke, és milyen vegyes jellegeket bír magában. Talán egy igazi társadalmi békében együtt imádkozhatnának akármilyen vallású, felekezetű emberek, egyfedél alatt. Itt, ha bemegyünk, egy temetőn át jutunk a belső részbe, sokan akartak, úgy látszik, török templomban nyugodni. A fenti rész nagyon szép belül. Csodálatos akusztikája is van, kipróbáltam. Mindenki betérhetne ide, és a saját, majd mások Istenével megbékélve talán gazdagabban távozna innen. Ha figyelné és magába szívná a falak üzenetét.