Pünkösdi hétvége Siófokon

Pünkösdi hétvége
Mint még sokan mások, párom és én is az aktív dolgozók mindennapjait éljük ebben a rohanó világban. Május első napjaiban tudatosult bennem, hogy 16.-a Hétfő munkaszüneti nap lesz. Este fel is tettem neki a nagy kérdést: - Elmegyünk wellnesselni pünkösdkor? - Válasszunk hotelt! –hangzott a gondolkodás nélküli válasz. - Mindegy hova megyünk? - Igen, de ne menjünk messze. A messze az autóban töltött időben a kb 2 órát jelent. Gép elé ültünk és kértünk ajánlatokat én 3, ő 2 szállodától. Mivel mindketten szimpatikusnak találtuk a Siófoki Hotel Azúrt rá esett a választás. Vasárnapi érkezéssel és keddi távozással (3 nap,2 éjszaka,2 főre alig 50 ezer ft felett volt félpanzióval). Sima standard franciaágyas szoba, de mivel már nagyon közeli volt az időpont a szálloda 50 %-os foglalót kért, amit persze azonnal elutaltunk. Irány Siófok, híd után jobbra, harmadik utca balra. El sem lehet téveszteni, ráadásul egy óriási hirdetőtábla van a szállodáról az utcasarkon, ahol be kell kanyarodni. Nem sokkal 14 óra után értünk a szállodához, aminek jó nagy saját parkolója van, de az majdnem csordulásig tele volt autókkal. 3 nagy épületet lehet látni, és jól felismerhető melyik a főbejárat. A recepciónál szívesen fogadtak minket, és amíg a párom kitöltötte a bejelentkezési lapot én kissé szemügyre vettem a helyet. Étterem balra, bár jobbra, bowling pálya egyenesen. A papír leadásakor a kis hölgy elmondta, vagy inkább elhadarta, hogy merre van a szobánk. Kaptunk egy bankkártya típusú fehér kártyát ,ami a tartójába téve a szoba áramellátását biztosítja ,továbbá 2 pici laminált kártyát, amire a wellness recepción a köntöst és a törölközőt kapjuk, illetve fejenként egy kék színű műanyag karórának látszó valamit ami többek között a szobánkat is nyitotta és állítólag mindenhol lehet vele fizetni. Picit eltévedtünk, de hamar megtaláltuk a szobánkat. Belépve a helységbe egy icipici folyósóra érünk, balra egyből a wc a tusolóval, kettőt lépve előre pedig a szobában találjuk magunkat. A franciaágy nagy mellette kétoldalt az éjjeliszekrények lámpával, szemben a falon az Lcd tv ami nem túl nagy, viszont nincs is messze, úgyhogy pont elég. Az egész területünk talán 30 négyzetméter. Volt azonban még 1 ajtó, ami mögött rögtön volt egy másik, amit kinyitva a szomszéd szobában találtam magam. Még szerencse, hogy üres volt, amúgy teljesen a miénk tükörképe. Feleségem a szobában maradt, én visszamentem a recepcióra és megkértem a hölgyet azonnal zárják be az átjárót. Miután visszatértem a szobába negyed óra múlva jött is egy fiatal alkalmazott aki bezárta a két szoba közti átjárót. Megnéztünk egy filmet, tusoltunk. Mondjuk mi elfértünk a tusolóban, de egy 150 kg körüli ember már nem tudna volna kényelmesen használni a 80-szor 80 cm-es tusolót. Este 7 után mentünk vacsorázni. A Korinthos étterem a recepciótól pár lépésnyire van és jó nagy területű. Belépéskor a „karórát” le kell csippantani és már mehettünk is válogatni a bőséges választékból. Volt 2 fajta leves, 5-6 féle főétel mindenféle körettel, salátabár, müzlik, gyümölcs, és többfajta desszert is. Nekem személy szerint tetszett, hogy amikor leültünk nem ugrott ránk a személyzet, hogy azonnal kérjél valami méregdrága innivalót a vacsorádhoz. Azonban amikor a vacsi végéig sem értek az asztalunkhoz, nekem kellett szólnom, hogy innánk valamit, de ezt betudtuk a pünkösdi teltháznak. Az ital ára négycsillagos szállodához méltó a korsó sör és az egy kis üdítő a felszolgálási díjjal majdnem 2000 Ft. Mikor kérem a számlát, azt mondja a pincér:
- Elkérhetem „karórát”? - Miért? Fel akar menni a szobánkba? - Nem! Lecsippantom és a szobaszámlához csatolom. - Na jó, tessék.
Szóval így lehetett fizetni vele, hogy a szobára terhelték, bárhol, bármit az egész szálloda területén. Több szállodában megfordultunk már, de a legtöbb helyen elég volt bemondanunk a szobaszámot. Másnap, miután jól kialudtuk magunkat, következett a reggeli. Karóracsippantás az étterem bejáratánál és ismét belevetettük magunkat a teríts-merítsbe. Rántotta, szalámik, sajtok, és ami a szem-szájnak ingere az mind volt a svédasztalon. Az ételeikre rosszat mondani nem lehet, minden szép és finom volt. Az egy másik kérdés,hogy a felszolgáló nem ismeri az evőeszközök etikettjét, mert úgy is elvitte a tányért, hogy az a „szünet” jelét mutatta. Amúgy a szálloda nagyon gyermekbarát, és ez nem csak az étteremben lévő sok etetőszék miatt mondom. A szálloda egész területén vannak játékok, labdák sőt kis marklót és vakond-ütögető játékot is láttunk. Délelőtt lementünk a wellness részlegbe. Van egy óriási élménymedence,és három kisebb( egy pezsgőfürdős és egy melegebb vizű illetve egy külön gyerekmedence) is. Többféle szauna, gőzkabin só és csendszoba is van. A büfé szerintem jó ötlet a wellnessben, van sör, bor, üdítő, süti és gyümölcs is. Mivel én a pizza felöl érdeklődtem, kiválasztottuk egy étlapról, a szálloda másik éttermében elkészítették, majd áthozták nekünk a medencékhez és mindezt fél óra alatt. Ráadásul a pizzánk meleg és finom volt. Délután sétáltunk egyet a magyar tenger partján, majd pihi a szobában, aztán újra vacsora. Az ételekre tényleg nem lehet rosszat mondani. Ha valakinek fontos az ételválaszték és azok minősége a pihenés során, nekik szívből tudom ajánlani a Hotel Azúrt. Másnap a reggeli sem okozott meglepetést, a bőséges választék mellett minden finom volt. A pincér simán átváltott magyarról német nyelvre és nagyon segítőkész volt egy idős magyar házaspárral is. Mivel 10 óráig el kell hagyni a szállást visszavittük a köntöst és a törölközőket a wellness recepcióra, csomagoltunk, leadtuk a „karóráinkat” és a számlánk kiegyenlítése után alig 60 perc múlva otthon voltunk.
Összességében jól éreztük magunkat, és ha úgy adódik szívesen visszamegyek egyszer, ha másért nem a finom ételek miatt