Szalkszentmárton határban találtak a bronzkorból, a rómaiak és a népvándorlás idejéből származó leleteket, honfoglalás-kori sírokat is. Református temploma, vendégfogadója és városházája 1767- 1775 között épült. Petőfi szülei 1845-1846 között először a Duna-parti révcsárdát vették bérbe, majd a Nagy Vendégfogadó házat.
Tovább olvasom >>
1845-ben érkezik a költő először Szalkszentmártonba. Ezen a helyen számos jól ismert műve született. Ma a Petőfi Múzeumban 16 családi emléktárgy látható, köztük Petőfi Sándor gyertyatartója. A falu képét alapvetően meghatározó lakóházak csaknem fele a XVIII. század végétől a XX. század elejéig épült, nemesi udvarházat utánzó tornácos parasztház. Európai viszonylatban is ritka látvány a szigorúan zárt faluközpont, benne a falusi klasszicista építészet kis remeke, az Európa-Nostra díjas községháza műemlék épülete. A főtéren látható az 1787-ben épült kései barokk Református templom és Marton László Munkácsi-díjas művész egész alakos Petőfi szobra. A falu határában húzódó Kiskunsági-főcsatornát kiváló horgászati adottságai miatt sokan keresik.
Magyar konyhát visznek némi nemzetközi ihletéssel. Kínálnak többek között gulyáslevest csipetkével, medvehagyma krémlevest füstölt tofuval és zellerszalmával, kakaslevest tavaszi zöldségekkel, snidlinges daragaluskával, bőrén sült lazacot újburgonyával, turbolyás borsó mártással, edamame-babbal...
A dizájn korszerű, sok intimitást nem biztosít, de így is tetszetős, szerethető, mi legalábbis jól éreztük itt magunkat. A felszolgálók közül akad egy magyar is, ami nem árt, mert a többiekkel elég nehéz szót érteni, bár az igyekezet látszik rajtuk, s ami igen fontos, kedvesek, mosolygósak. Amúgy...
Erősen túlárazott és meglehetősen vacak ételeket adnak. Ezzel mindent elmondtam az "étteremről". A további szószaporítás csak azért van, mert minimum 250 karaktert kell írni. Tehát: ahol drága és vacak az ennivaló, ott - bármilyen egyéb kunsztok vannak (mellesleg a Panorámában azok sincsenek) -...