Szalkszentmárton határban találtak a bronzkorból, a rómaiak és a népvándorlás idejéből származó leleteket, honfoglalás-kori sírokat is. Református temploma, vendégfogadója és városházája 1767- 1775 között épült. Petőfi szülei 1845-1846 között először a Duna-parti révcsárdát vették bérbe, majd a Nagy Vendégfogadó házat.
Tovább olvasom >>
1845-ben érkezik a költő először Szalkszentmártonba. Ezen a helyen számos jól ismert műve született. Ma a Petőfi Múzeumban 16 családi emléktárgy látható, köztük Petőfi Sándor gyertyatartója. A falu képét alapvetően meghatározó lakóházak csaknem fele a XVIII. század végétől a XX. század elejéig épült, nemesi udvarházat utánzó tornácos parasztház. Európai viszonylatban is ritka látvány a szigorúan zárt faluközpont, benne a falusi klasszicista építészet kis remeke, az Európa-Nostra díjas községháza műemlék épülete. A főtéren látható az 1787-ben épült kései barokk Református templom és Marton László Munkácsi-díjas művész egész alakos Petőfi szobra. A falu határában húzódó Kiskunsági-főcsatornát kiváló horgászati adottságai miatt sokan keresik.
Olasz étteremnek hirdeti magát a hely, és ennek megfelelő a kínálata is. Több mint harminc féle pizzát és tésztaételt láttunk az étlapon, de mi éppenséggel nem vagyunk ezek rajongói. Azért mentünk ebbe az étterembe ebédelni, mert útba esett a programunk során, és gondoltuk, csak főznek valami...
A véleményem és a szakács ( chef ) ismerősöm szerint zöldborsó levesbe a burgonya nem kell. Nincs olyan szakácsiskola és tankönyv ahol azt írnák, hogy kell bele! A pultos szerint a szakács így főzte! Azt még le kell írnom, hogy 13-órakor voltunk ott ebédelni és a fennt említett leves teljesen...
A Köki bevásárlóközpontban szembe jött ez a cukrászda. A kávé, sütemények hozzák a megszokott és jó Szamos minőséget. A felszolgáló úr, aki kiszolgált nem volt különösebben udvarias. Az üzlet előtt több asztal, szék van, meg lehet pihenni bevásárlás közben, egy jó kávé mellett.