Szécsényi Ferences Templom és Kolostor Szécsény

Napközben a templom is csak a misékre van nyitva. A ferences kolostor és templom építésére az 1300-as években, Szécsényi Tamás erdélyi vajda adományaként került sor. Az általa hozatott kitűnő mesterek munkájáról a kolostor első építkezéséből fönnmaradt részei, főleg a gótikus sekrestye, a föléje épített gótikus terem (Rákóczi-terem) és a templom szentélye tanúskodik. Mondhatjuk, hogy számunkra is ezek a gótikus részek voltak most leginkább lenyűgözőek. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették a templomhoz. Díszítményei, oltárai és szószéke erőteljes barokk stílusban készültek. A templomot 1976-ban újították fel, és festették újra, a ma itt látható freskók is ekkor készültek. A török idők után a ferences rend elöljárói II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték Gyöngyösről Szécsénybe azzal a szándékkal, hogy tegye lakhatóvá az üresen álló kolostort. A kolostor lassan újjáépült az adományokból. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés alkalmával itt kiáltották ki Vezérlő Fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet, akinek tiszteletére a sekrestye felett elhelyezkedő gótikus terem ma a Rákóczi-szoba nevet viseli. A kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt, egy a folyosón lévő, meredek csigalépcsőn lehet feljutni, amelynek megmászását én sajnos nem vállalhattam. A kolostort 1989-ben kapta vissza a ferences rend, azóta az épületben jelentős felújítási munkákat végeztek. De a látogató csak a kerengő két oldalát használhatja, és a belső udvart is csak az üvegfalon át láthatja. A kolostorépület bejárata fölött a Szécsényben született Széchényi György esztergomi érsek és Magyarország prímása címerét láthatjuk. A külső kertben Szent István és Szent László, vagyis a két szentté avatott magyar király 2021-ben felavatott, egész alakos bronz szobra áll.