Gyenge 2015. júniusban, gyerekekkel járt ittÉrtékelt: 2016. június 7.
Nem ajánlom a helyet másoknak!
Már többször jártunk itt, de az utolsó látogatásunkkor eldöntöttük, most tényleg utoljára járunk itt. A kiszolgálás pocsék, kedvesség 0. A pincérek flegmasága, hangos, maguk közti beszélgetése szerintem nem illendő. Egyedül a terasz és a gyönyörű táj miatt éri meg ide betérni. Az étel izletes volt, de valahogy az az érzésünk volt, hogy csak összedobták volna. Sajnálom, mert szüleimmel réges-régen mindig itt ebédeltünk ha Szegeden jártunk és ahogyan ők emlékeznek mindennel meg voltak elégedve.
Nagyon hangulatos hely kedves pincérek nagyon finom volt a harcsa halászlé amit ettünk és a turoscsusza is nagyon izletes volt a desszert mákos pite eperrel az igazán finom volt. Személyzet kedves lehetett a pincérekkel beszélgetni kár lett volna kihagyni ezt az élményt . Árban is elfogadható...
A Sótartóba vagy másfél évtized után beültünk ismét. Ezúttal a pincében, a Dankó teremben kaptunk helyett. Ettünk halászlét, ami élvezhető volt, de ettünk jobbat is, a hal kissé túlfőtt, a harcsapaprikás fád, a csusza túlfőtt, a hal sótlan, a haltepertő jó lett volna, ha nem pihen, hanem rögtön a...
Hát nem így nézett ki ez régen, az biztos! Az ember keresi a szemével az emléket, a jót, nyomokban találja meg. Sokévtizedes szerelemhely ez, Szeged iránt, a halászlé iránt, a lányok iránt, akikkel itt jártam, ó, meg egyáltalán... most nem olyan pont, de most is nagyon, nagyon... Ha elmegyek...
2015. júniusban, gyerekekkel járt ittÉrtékelt: 2016. június 7.
