El Gurito (de jó messzire innen)...

Családdal talált a déli harangszó éppen Székesfehérvár belvárosában. Mivel minden helye elég kihaltnak tűnt, és a plaza sem kecsegtetett semmi jóval, a sétány érdekesnek tűnő mexikóijába tévedtünk be.
Egy idősebb pár iszogatott a helyiségben, ami már jó pontnak számított (összehasonlítva a többi versenyzővel, még mindig itt ültek a legtöbben).

A hely elég jól néz ki belülről. A szakács (25 év körüli srác) és a vele egykorú pincérnő már az elején készséges volt, figyelmeztetett, h. KPn kívül sajnos mással nem tudunk fizetni.

Gluténérzékenység kérdésére is pozitívan reagáltak, ajánlottak legalább 3 féle ételt (ami szintén jó aránynak számít a cigánypecsenye sorozatok után), így ottmaradtunk.

(Az általunk fogyasztott ételeket a weboldaljuk étlapján nem találni. A megfogalmazásban teljesen más az összetétel ill. a leves fent sincs. Így utólag elég bizarr ... és tanulságos...)

Amit ettünk:
- mangó leves tejszínhabbal - az íze nagyon jó volt,
- Enchiladas - az én tálamon fekete bab volt (valószínűleg konzerv, legalábbis íz alapján), paradicsomos rizs (poshadt volt), 2 tortilla lap (ami az öntettől moslékosra ázott, kb úgy is nézett ki) hússzeletek (ez nem volt rossz) saláta és lila hagyma,
- sajna az étlapon nem találtam meg, de a következő lehetett - sült szűzérme (puha, de talán egy kicsit sütni kellett volna még) hasábburgonyával (hurrá, ez jó volt) + sült kaktusszal és sült hagymával valamilyen szósszal összekeverve (páromnak elment, én azóta hányingerrel küszködöm), és egy kis saláta és hagymakarika díszítésként.

Ha az ételek ízét és küllemét kellene értékelnem, akkor a séfi rangtól örökre eltiltanám a szakácsot, nem beszélve a rizsről !

A női mosdó viszonylag tiszta volt, míg a férfiből hiányzott a papír kéztörlő, és a WC-k környéke sem volt valami tiszta, nem beszélve az ülőkékről.

Így összességében azt mondanám, hogy inkább éhezem egy kicsit, de egy időre elvették a kedvem az éttermektől. Sajnos.