Saját vélemény

Megvannak a kedvenc éttermeink Szentendrén, de most valami újra vágytunk, ezért megnéztem, mit ajánlanak az Itt jártam ínyencei.
A Mjam Étteremre esett a választásunk, ahol karibi, ázsiai és európai fogásokat is tartalmaz az étlap. Csalódtunk, talán túl sokat vártunk. Például karakteresebb ízeket, kevésbé óvatos fűszerezést. Talán egyszerre akarnak megfelelni mindhárom irányzat kedvelőinek, ami lehetetlen és fölösleges próbálkozás.

Sajnos az időjárás nem engedte, hogy a teraszon üljünk le. A belső terem nem túl hangulatos, bár a dekoráció érdekes. Egy hosszú, keskeny helyiség, a fal mellett egy sor, szinte egymásba érő asztallal. Előttem már említették a "szellemes" megoldást: a fekete táblára, krétával írt étlapot. Amihez odazarándokol az összes vendég, és egy készséges pincérnő tételesen elmagyarázza mindenkinek külön-külön, hogy melyik tétel mit is tartalmaz. Tizedszer hallva már kissé unalmas, és elég idegesítő, hogy két lépésre az asztalodtól fennhangon tárgyalják meg vad idegenek, hogy mire allergiásak, és mit ennének, vagy jaj, inkább mégsem azt kérik. Az, hogy ez a műsor egy alkalmazott teljes munkaidejét lefoglalja, legyen a cég baja, a vendég részére "csupán" zavaró. Később egy külföldi társaság ül le a mellettünk lévő asztalhoz, ők kapnak írott étlapot. Szóval itt is tudják, hogy meg lehet/ne ezt oldani kevésbé "jópofán", de kulturáltan.

Füstölt kacsamellet ettem batátapürével, guszta volt és finom. Bár én szívesen eszem húst hússal, a művészien szétkent kanálnyi pürét nagyon kevésnek találtam a sülthöz képest. De ezt félve írom le, nehogy miattam csökkentsék majd a húsadagot.
A párom a nap ajánlatát választotta: kemencés kubai oldalast. A hölgy felsorolt féltucatnyi fűszert, ami ehhez a különlegességhez kellett. A szöveg érdekesebb volt, mint az étel, egy korrekt sült oldalas, minden extra zamat nélkül. Kis darab hús, a közepe egy ujjnyi zsírréteg, de hát az oldalas már csak ilyen lutri. A 3200 Ft-os árba nem fért bele semmilyen köret a tányérdíszként szolgáló pici salátán kívül, így külön kértünk hozzá currys steakburgonyát. Amin megint csak nem érződött a curry, pedig az elég intenzív ízű, nem kell belőle sok.

Az árak eléggé elszálltak, persze Szentendrén hajlamosak a turisták pénztárcájához igazítani a tarifát. Már csak ezért is furcsa, hogy nem lehet kártyával fizetni.