Pestiskereszt Szentendre

Mivel a keresztet a város leggazdagabb polgárai, a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság tagjai finanszírozták, ezért lett közismert neve Kalmárkereszt. Vörös márványból készült, háromszög alakú a talapzata, a növényzeten kívül kovácsoltvas rács fogja körbe. Az oszlop tetején a kereszt vasból készült. Az oszlop oldalain a bádogra festett ortodox ikonok megkoptak, megfakultak, hasonlóképpen a talapzat oldalain lévő ószláv nyelvű feliratok is nehezen silabizálhatóak ki. Ha Szentendrén jártok, feltétlenül érdemes megnézni, de úgyis útba fog esni, szinte elkerülhetetlen látnivaló. Az egész Főtér igen hangulatos, élénk, szépek a teret övező házak, a Blagovestenszka Szerb Ortodox templom kötelező látnivaló, egyedül a Képtár épülete ront az összképen, az továbbra is felújításra vár.

Szentendrén azonban nem Szentháromság-szobor emlékeztet a járványra. A Kalmárkereszt vagy más néven Pestiskereszt a város egyik fontos szimbóluma, amely a Fő téren, mondhatni annak közepén áll. 1763-ban emeltette a település leggazdagabb polgárait tömörítő Szerb Kereskedő Társaság hálából, mert a várost elkerülte a pestis járvány. A Kalmárkereszt azóta is hirdeti a várost újraalapító és felvirágoztató szerbek városszeretetét. - olvasni a városismertetőkben. A kovácsoltvas ráccsal körülvett késő rokokó stílusú kereszt vörös márvány talapzata háromszögű. Oldalain ószláv nyelvű feliratok emlékeznek meg a szentkereszt állításáról, majd későbbi felújításairól. A vaskeresztet tartó oszlop minden oldalán bádogra festett ikonok láthatóak, már amennyire, mert ezek mára éppúgy jócskán lekoptak, mint a keresztre festett korpusz. A kalmárok Pestiskeresztje összességében egy különleges, megragadó látványt nyújtó, Fő térre illő alkotás.