KALMÁROK KERESZTJE

A 17.-18. században többször is pestisjárvány dúlt szerte az országban, amelynek során több település polgárai is fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, Szentháromság-szobrot állítanak hálából. Vagy ha már elmúlt a halálos kór dúlása, akkor ebbéli örömükben fogtak az ilyen szobrok felállításához, a hely főterén, a templom közelében.
Szentendrén azonban nem Szentháromság-szobor emlékeztet a járványra. A Kalmárkereszt vagy más néven Pestiskereszt a város egyik fontos szimbóluma, amely a Fő téren, mondhatni annak közepén áll. 1763-ban emeltette a település leggazdagabb polgárait tömörítő Szerb Kereskedő Társaság hálából, mert a várost elkerülte a pestis járvány. A Kalmárkereszt azóta is hirdeti a várost újraalapító és felvirágoztató szerbek városszeretetét. - olvasni a városismertetőkben.
A kovácsoltvas ráccsal körülvett késő rokokó stílusú kereszt vörös márvány talapzata háromszögű. Oldalain ószláv nyelvű feliratok emlékeznek meg a szentkereszt állításáról, majd későbbi felújításairól. A vaskeresztet tartó oszlop minden oldalán bádogra festett ikonok láthatóak, már amennyire, mert ezek mára éppúgy jócskán lekoptak, mint a keresztre festett korpusz.
A kalmárok Pestiskeresztje összességében egy különleges, megragadó látványt nyújtó, Fő térre illő alkotás.