Szigetvári Zrínyi Vár Szigetvár

A Szigetvári vár magában foglalta a települést is, 1463-ban a Garai, 1471-ben pedig a enyingi Török család birtokában állt. Az 1526-os mohácsi csata után katonai szempontból megnőtt a vár jelentősége, mivel a török hódítók útjában állt. 1555-ben Horváth Márk lett a város parancsnoka, majd halála után, 1561-ben Zrínyi Miklós hadvezér.
A híres szigetvári ostrom idején, 1566-ban Szulejmán szultán az utolsó hadjáratára indult, hiszen már idős volt és sokat betegeskedett. A végső hadjárat célja Bécs elfoglalása volt, melyhez el kellett foglalnia Sziget várát is. Zrínyi Miklós hadvezér parancsnoksága alatt 2300 végvári katona 3 napig állta az ostromot a hatalmas török túlerővel szemben, míg a hosszú ostrom után Zrínyi katonáival kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Ezt a török szultán már nem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, azonban ezt eltitkolták. A csatát követően a hódítók újjáépítették a várat, mely az ostrom alatt jelentősen lerombolódott. Három méter vastag, hat méter magas fallal, közel hat holdnyi területet fogtak közre, sarkain négy olaszbástyaszerű építménnyel. Napjainkban is ez az építmény látható rekonstruált verzióban.
A vár "A szigetvári vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 889 millió forint európai uniós  forrásból újult meg.