AZ EGYKORI ZSINAGÓGA

Kulturális és Konferencia Központként használatos az épület, de ezt csak helyi vagy netes információkból lehet most megtudni, mert éppen belső felújítás kezdődött itt, és mivel nem működik, az intézményi táblát is levették. De azt mindenki láthatja az épület jellegzetes külső megjelenéséből, hogy hajdan zsinagógaként szolgálta az itteni zsidó közösséget. Aztán mivel a közösség nagy része odaveszett a vészkorszakban, az 1896-ban elkészült zsinagóga árván maradt, majd már méltatlan célokra való igénybevétele is megszűnt, az építmény állaga egyre csak romlott. 2005-ben azonban elkezdték felújítani, és 2006-tól új funkciót kapott. Ennek már pont 20 éve, lehet, ezért időszerű a mostani felújítás.
A hajdani zsinagóga külső megjelenése beleillik sok vidéki társa stílusába, de ez a romantikus jelleg már letűnt stíluskorszaknak számított a 19. század utolsó éveiben, mégis, ahogy írják róla, jól harmonizált az orthodox hitközség elképzeléseivel. De vajon ki lehetett a tervezője? Ha csak turisztikai ismertetőket olvasunk, akkor egyértelműnek tűnik, hogy ezt is a magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége, Baumhorn Lipót tervezte. Valódi szakirodalomban azonban sehol sem állítják, hogy ez a tokaji is az ő műve lenne. Tavaly szeptemberben, amikor az egykori zsinagógában megemlékezést tartottak Baumhorn Lipót születésének 165. évfordulója alkalmából, Szegedi Márta, tokaji idegenvezető előadásában beszélt erről a kérdésről, erről a bizonytalanságról is. Érdeklődésemre most azt is elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt Baumhorn Lipót egyik külföldön élő leányunokája látogatott el Tokajba megnézni a zsinagógát. Lehet, hogy mégis a nagypapa tervezte?