"erdészeti út" elején, nem kockáztattam, tanakodtam, hogy akkor most mi legyen? Innen még 2-3 kilométer. Hát nem is tudom. Azután jött egy nagy kék Audi, benne nyegle fiatal srác, külföldi vadász, és jött is érte egy erdész Daciaval és nagyon odavolt a vendégtől. A vendég elővett egy hatalmas távcsöves puskát, az erdész átvitte a Daciába vendégestül, én meg gondoltam, kihasználom a nagy barátkozást, hát odamentem alkudozni, hogy akkor én most betörhetek-e autóval a területre, Hát nem nagyon, mert nem lehet, meg vadászat. De én csak a Vitányvárba, és agg vagyok, akár az országút. Így aztán megegyeztünk, erdészi felvezetéssel mentem a bekötőúthoz, onnan már csak 800 méter gyalog, állítólag. Hát azért annál több. Hegynek fel, az úton kidőlt fák képeznek akadályokat, háromféle jelzést követtem, a mobil GPS teljesen lökött volt, megint rossz helyen van a térképjelölő, de azért felvergődtem egy támpontig, ahol már több információ volt. Azok segítettek, felértem, ronggyá izzadva. A vár fantasztikus, ősi romok, ezt még nem érte utol a várfelújítási mánia szele, ez úgy van, ahogy volt. Igazi hatalmas romdüledék. Megmondom őszintén, veszélyes is. Nagyon nem tanácsolom, hogy csak úgy ki-be szaladgáljon benne bárki is, gyerekeket meg nem vinnék oda fel. Abszolút romlás-, csúszás- és omlásveszély. Észrevett egy sólyom, a rom tetején fészkel, iszonyatos vijjogással húzott el párszor a fejem felett. De egyébként tele van az erdő mindenféle csodás állathangokkal, hihetetlen jó élmény ott mászkálni. És senki már, csak a vár, a fák, az állatok meg én. De jó volt! Bebarangoltam, amit be lehetett, aztán reménykedtem benne, hogy még sötétedés előtt kitalálok az erdőből. Csoda szépséges kaland volt, az biztos!
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
