Sajnos csak lehetőséget! Lehet, hogy a pénzhiány az oka, de a szálló számomra a régi szocreál SZOT-üdülők hangulatát idézte. A szobákban történt némi felújítás, de azok minősége hagy némi kívánnivalót (például: új modern, nagy síkképernyős TV, ferdén felszerelve), Nem igazán értettem, hogy ha lecserélik a szappan és sampon adagolókat, akkor az egyébként ritkaságba menős, szuper bidé mellett, miért maradt meg a régi adagoló, amelybe töltett már nem is kapható! A falon lévő törülköző tartó a kezemben maradt, ezért annak használatától el is tekintettünk! Az egyébként szép és kényelmesen nagy, élményelemekkel jól felszerelt medencék szélén a csempe-mozaikok hiányosak, kültéren csak az úszó-medence mellet van zuhanyzó, úgy, ezért majd mindenki zuhanyozás nélkül használta az élmény medencét, ivóvíz- kút csak a szaunában volt, máshol sajnos nem találtam egyet sem. A személyzet fáradtnak, túlhajszoltnak tűnt, többségük ennek ellenére kedves és udvarias volt, viszont sok, számunkra fontos információt sajnos csak kikérdezéssel tudtuk megszerezni tőlük. Bár az is lehet, hogy ez nem az ő hibájuk. Ami a snack-ebédet illeti, csatlakozom az elégedetlenek táborába! Lehet, hogy jó marketing fogásnak tűnik, de az végeredményt látva úgy vélem, ezt talán nem kellene erőltetni! Kevesebb elégedetlen vendég lenne! Három nap, mind a három nap tészta; Bolognai spagetti, Garnélás-spenótos gnocchi, Spenótos tortellini. Tapasztalat, hogy a kis tálaló edény, pillanatok alatt kifogy és hosszasan várakozni kell, mert a szakács az egyéb rendelésekkel van elfoglalva. Történtek:
Második nap: az egyik tálalóban fél adag, pechemre ezt szeretném enni. Szólok a szakácsnak, aki éppen a másik tárolót töltötte fel; majd akkor hozok, ha mind elfogyott mondta a szakács. Féladagot kikapar és várjuk, hogy újat hozzanak. Új adag elkészül, a várakozók pillanatok alatt velem együtt elfogyasztják, az újonnan érkezőknek már újfent várhatják a frissítést. Harmadik nap:
Ebédnél egy felszolgáló hölgy fogadja az ital rendelésünk, majd érdeklődik a szoba számunk után, mert meg kell bizonyosodnia, hogy jogosultak vagyunk-e az ebédre, mivel körülbelül ötven vendégre számítanak és ehhez igazítják a mennyiséget. Természetesen kettőnknek ma is kevesebb leves és tészta van a tárolókban, semmi baj, kiszedünk egy-egy levest és tésztát, plusz mindkettőből a maradék fél- fél adagot és mikor megérkezik a pótlás másokkal együtt pótoljuk a hiányosságot. Rosszul tettük, a felszolgáló hölgy a többiekkel együtt minket is leteremtett, hogy nem úgy van, hogy mi dupla adagot fogyasztunk. Próbáltuk megmagyarázni a helyzetet, meg azt is javasoltuk, hogy talán, ha ilyen szűkösen mérik az ételt, akkor legyen tányérszerviz, a hölgy kioktató hangon közölte, hogy arra bizony nincs személyzet, de most az egyszer elnézi nekünk a mohóságunkat! Hát mit mondjak! Közel álltam ahhoz, hogy kirúgom magam alól a széket, felállok, összepakolok és még a szállodából is távozok, de erőt vettem magamon és angyali nyugalommal, udvariasan felajánlottam, hogy kifizetek egy adagot, ha úgy érzi, hogy megkárosítottam a szállodát. A felszolgáló hölgy dohogva otthagyott, de úgy érzem később megbocsájtott, mert amikor délután italokat rendeltem nála, barátságosan beszélgetni kezdett velem. Elnézést a hosszantartó és negatív beszámolóért, és higgyék el nem rosszindulatból, vagy kukacoskodásból írtam le a véleményem, de sajnos a párommal együtt mélységesen csalódtunk és nem tartom valószínűnek a közeljövőben a Hotel Karos Spaban költjük el a pénzünket!
