Bazilika Zirc

Kár lett volna kihagyni, az ajándékboltban hasznos emléktárgyakat lehetett vásárolni.

De mit tegyünk, a korok egymásra rakódása így alakította ki a spirituális hátteret, az álságos színpadot, hogy az egyszerű paraszt bejöjjön és elkáprázzon a szeme, ájuljon el az arany bénító ragyogásától, a szentek tündöklésétől, és reszketve, félve várja a hatalom prédikációját. Van ebben valami erős marketing, kétségtelen. Ez az un. bazilika, ami a zirci apátság főtemploma, aztán minden cicomával bír, amit csak a művészeti stílus megengedett neki. Mit nekünk az eredendő cél, az önmegtartóztatás, alázat, lemondás, itt a hedonista kincs hullámzik körös körül a falakon. Egyébként nem lehet ám itt csak úgy csellengeni, szigorú néni felügyeli a rendet, a templomot csak vezetéssel szabad megnézni. és csak bizonyos időpontokban. Amikor a szerzetesek úgymond zsolozsmáznak, na, az titkos izé, akkor kihajtják a csóró jámbort a napfényre. És akkor bejöhet a pár lakó a házból, hiszen értük van itt a világ, ez az ő magánbirodalmuk, aztán szépen ki kell várni, hogy mások is bejussanak újra. De a templom különösen szép még az agyondíszítettség ellenére is, mindenképpen érdemes bepillantani ebbe az egzotikus világba.