Aredo Étterem & Kávézó Aszód

Mert akkor más irányból jöttünk, valahol kalandoztunk etájt a feleségemmel, és az egy zöld rész volt, fűben parkolással, meg kerthelyiség, most meg simán a városi úton pillantottam meg egy nem túl vonzó kinézetű éttermet, na, de végre Restaurant van kiírva, itt eszem és kész, És most semmi kerthelyiség, bent eszünk, ez van. Nahát, ezeknél mindig valami zártkörű rendezvény van, akkor is az volt, valami kutyákra meg nehezen viselhető gyerekekre emlékszem, most is döngött a nép a vendéglő más területein. De maradt 3-4 asztal bent, oda szabad volt ülni. Májgaluskalevest kértem, pici csészében kaptam, nem nagyon volt valami gazdag íze, inkább olyan semmilyen. Velővel töltött sertés következett, ez sem volt valami emlékezetes, ami a legjobb volt az ebédben, az a kovászos uborka, az tényleg finom volt, el lett találva rendesen! Hát, úgy tűnik ,ez az Aredo az állandó aszódi éttermem. . . Egyébként nem rossz hely ez, nem rossz a belső kivitel, elfogadható mennységű az étlap kínálata, Nem beszélnék le senkit róla. Számlám alapján 7240 forintra rúgott a cech, alig volt már festék a kis nyomtatóban, utólag tollal lett beírva néhány szám.

Belső térben rendezvény volt, hát akkor itt kint üljenek le valahová. . . idő szép, semmi akadálya kint leülni. Nem volt szerencsénk ezzel. De mit tehet a vendéglő arról, hogy te hogyan érzed magad? Bent nyilván sokan vannak, van forgalom, ez jó az étteremnek. Nekem nem. Már csak azért sem, ,mert a benti társaság kiküldi a bent nyilván unatkozó kisgyerekeket szaladgálni, akik rendületlenül rohangásztak és kiabáltak körülöttünk. Nem szeretem a gyerekeket? Nem igaz, nekem is van négy. Szeretnék egy játszótéren ebédelni? Nem szeretnék. Szóval, kutyák és kisgyerekek hancúr, kiszolgálás közepesen lelkes, talán fáradt, de a három nőből, aki felváltva törődött velünk, kettő még akár kedvesnek is mondható. Néha a benti felnőttek is kijöttek bandázni, kisebb-nagyobb csoportokban, dohányozni, mobilozni, volt olykor egy kis plusz váróterem-fíling. Gyümölcsleves? Nem, nincs, csak az étlapon. Talán majd nyáron. Limonádé? Nem, ilyenkor még nem csinálunk! (? ? ? ) Jó, hát akkor legyen májgombóc leves. . . nejem pármai sonkás csirkét kért, én meg un. "vegyes tálat", ez attól vegyes, hogy szeletke csirke, meg szeletke pulyka is van benne, meg egy 4-5 centis lapos kis libamáj-darabka. Leves meg is jött, elég kicsi, én nem kis- vagy gyerekadagot kértem, nem is így volt az étlapon, egyszerűen ennyi és kész. Viszont finom, ismerjük le. A második fogás szintén elég jó volt, a burgonya egy pindurkát túlsült, keményebb lett a kelleténél, a saláta meg hát különféle méretű darabokra vágva, némi szósszal bekeverve, de nem kukacoskodom, csak leírom a részleteket, amúgy jót és rendesen megebédeltünk. Ide, a település határába, a többség, gondolom, autóval jár. Az étlap elég széles választékot kínál ételből, üdítőitalból viszont alig. Cola-féleségeket ihatsz, vagy közérti Cappy-t. Utóbbit választottam, a dobozos vagy flakonos üdítőm egy pohara több, mint ezer forint. na jó, de az üzletnek is élni kell valamiből, persze. Ez, amit meséltem kb. 10000 forint, kértem a hölgyet, hogy legalább egy ezrest írjon hozzá még a számlánkhoz, nem volt nagyon elragadtatva. Kérdezem magamtól szégyenkezve, hogy de miért, mennyit kellett volna?

Hidegben a belső 2 helységben, ahol télen a kandalló is melegít, és a tűz fénye, pattogása teszi még hangulatosabbá a helyet. Van zene, kellemes, és nem hangos(! ). A személyzet kedves, gyors és udvarias. Az ételek mennyiségéről, minőségéről csak jót lehet mondani. Nagyon jók a lávakövön sült húsok (többek közt), érdemes kipróbálni az ételkülönlegességeket, és a fagylalt-költeményeket. Ajánlom mindenkinek, aki a környéken jár, vagy arrafelé kirándul – érdemes kipróbálni!