Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Az 1936-ban épült villa tervezése két kiemelkedő építész érdeme: Fischer József és felesége, Pécsi Eszter (az első statikus mérnöknő volt, és egyben ő felelt az épület vasbeton szerkezetének megtervezéséért). Bravúros gyorsasággal, fél év alatt hozták tető alá Walter Rózsi operaénekesnő és családjának otthonát. Ez a Bajza utcai modern háromemeletes villa tökéletesen tükrözte a kor modernista felfogását, gondolkodását. A földszinten kaptak helyet a kiszolgálóhelyiségek, a házmesteri lakás, míg az első emeleten – melynek egy lépcsősorral közvetlen kapcsolata volt a kerttel – a szalont találhatjuk, az emeletre pedig felkerültek a privát szféra helyszínei, a szobák, fürdőszobák. A nagy ablakoknak köszönhetően mindig világos épület egy pepita kockás terasszal is büszkélkedhet. A modernista villát 1949-ben államosították, óvodaként, később orvosi rendelőként működött. 2017-es kormányhatározat alapján az épületet a Magyar Művészeti Akadémia kapta meg, hogy helyet biztosítson benne a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első önálló kiállítóhelyének.
Budapesti látnivalók: Walter Rózsi-villa ma már a MMA kiállítóhelyeként üzemel
A Margit körút kiépülése után a Budai Polgári Lövész Társaság a Széna téren lévő lövöldéjét új helyre költöztette, és ehhez Hofhauser Antal historizáló, német-reneszánsz stílusban tervezett új épületet a Marcibányi térre. 1884-től a főként arisztokrata látogatók egy lövőcsarnokban és a lejtőbe vájt mélyedésben gyakorolhatták a lövészetet, az impozáns, tornyos épületben többek között szobák, konyha, borospince, díszterem, játékterem kapott helyet. Az 1930-as években az épületben étterem és kávéház nyílt, majd később kiegészült egy moziteremmel is. 1951-től a Szabadságharcos Szövetség használta a Lövőházat, majd a Magyar Honvédelmi Szövetség költözött be az alaposan átalakított komplexumba. 2005-ig tartó hanyatlását a Haris Kereskedőház programterve állította meg, akik 2018-ban megnyitották a helyreállított épületet. Ma rendezvényhelyszínként működik, előszeretettel használják esküvők lebonyolítására. Különlegessége, hogy egyetlen szobával rendelkezik, aminek erkélye a bálteremre nyílik. Csodálatosan kialakított parkjában bármikor elfogyaszthatunk egy kávét, belső terében a Bobo étterem várja a vendégeket.
Látnivalók Budapesten: A Haris Park villája és különleges kertje - Fotó: Haris Park Facebook oldala
Az Epreskert kialakításával lehetőség nyílt arra, hogy területén művész lakások, villák épüljenek. Ennek a lehetőségnek köszönhetően épült meg Jókai Mór, Jókai Róza és férje, Feszty Árpád közös villája a Bajza utcában. Az 1891-re felépített ház terveit Feszty még Velencei utazása során skiccelte le, és a velencei neoreneszánsz paloták mintájára testvére, Feszty Gyula építőmester valósította meg. Az épület két nagy részből állt, a Kmetty utca felé nézett a festőművész műterme, a másik rész földszintjén a házaspár lakott, míg az emeleten Jókai Mórnak alakítottak ki egy nagyméretű dolgozószobát, ahol könyvei, festményei, csiga- és kagylógyűjteménye kapott helyet. A villa a pesti irodalmi, művészi élet élénk központja lett. A változás Jókai új házasságkötésével kezdődött meg, majd kiköltözése után Fesztyék nem tudták tovább fenntartani a házat, és eladták. 1908-ban középületté építtették át, itt kapott helyet a Petőfi gyűjtemény, Petőfi-relikviákkal és a híres nyomdagéppel, melyen a Nemzeti dalt és a 12 pontot nyomtatták. Az ostrom során az épületben súlyos károk keletkeztek, 1967-ben a modernizált épületbe a Természettudományi Múzeum Embertani Tára került, a műterem csontraktár lett. Az 1990-es években Kő Pál szobrászművész dolgozott itt, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem epreskerti műtermeinek egyike lett. Ma az MKE Doktori Iskoláját találjuk itt.
Budapest látnivaló: Jókai-Feszty-villa a művészek villája - Fotó: Magyar Képzőművészeti Egyetem Facebook oldala
A budai külterületek, mint Zugliget, Sváb-hegy, Budakeszi jelentősége az 1831-es kolerajárvány idején értékelődött fel igazán, amikor kereskedők, gyárosok, földbirtokosok érezték fontosnak az egészségesebb környezetben töltött időt. A vidéki kiskastélyokra emlékeztető nyaralók sorra épültek. Ebben az időszakban vásárolt Hild József is telket magának, majd 1844-re a Hild-villa is elkészült. Az ország legfoglalkoztatottabb építésze egy klasszicista stílusú nyaralót álmodott meg, melyre görög és római, valamint az itáliai reneszánsz stílusjegyei voltak hatással. Sajnos a villa nem maradt sokáig a család tulajdonában, adósságok kiegyenlítése miatt megváltak tőle, majd a következő időkben egyik tulajdonostól vándorolt a másikig. Az 1880-as években Pucher József építész eszközölt rajta változtatásokat, majd az államosítás során bérlakásokat alakítottak ki benne. A 90-es években állagmegóváson esett át, ám a 2000-es években üresen állt, állapota jelentősen romlott. 2016-ban a Hild és Pucher terveket egybevetve Kokas László építész, belsőépítész és a Kokas Műterem tervei alapján újult meg. Ma a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete működik benne, hatalmas kertjében elszórva az egykori villaépület egyes elemeire, maradványaira bukkanhatunk.
Budapesti villák: a Hild-villa kertjével - Fotó: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Facebook oldala
Ennek a különleges elnevezésű szecessziós villának a története az 1880-as évekre nyúlik vissza. Báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszter építtette. Szépségét a báró művészetpártoló jellegének köszönhette, kertjébe Zsolnay szökőkút került, a házhoz később egy Róth Miksa színpompás üvegablakaival díszített télikert kapcsolódott. Később Strelisky fényképész család költözött a villába, a kommunizmus ideje alatt állapota megrongálódott, lakatlanul állt hosszú éveken keresztül. 2002-ben 4 éves felújítási munkálatokat követően vehette birtokba új tulajdonosa, egy holland író, Jaap Scholten. Családjával 2016-ig élt a villában. A Művész u. 2 szám alatt található épület a Brody-csoport tulajdonává vált, mely ma exkluzív bérelhető villaként, rendezvényhelyszínként fogadja látogatóit. Az épület szépségét ma is felfedezhetjük, az egykori télikert ma elegáns étkezőként funkcionál, a házban található 6 hálószoba egyedi stílusban lett berendezve. A kertet 2002-ben Margaretha Voërst van Lynden holland kertépítész gondolta újra, amihez egy loggia és terasz, ahol egy gőzkabin és egy medence is kapcsolódik.
Budapesti épületek: The Writer's Villa kívül-belül csodás részleteket rejt - Fotó: The Writer's Villa Facebook oldala
