Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről csak a legmélyebb tisztelettel szabad beszélni, hiszen sokan az életüket adták a szabadságért. De nem csak bátor, félelmet nem ismerő férfiak és nők estek el az utcai harcok során, hanem gyerekek is. Emlékezzünk rájuk!
Az 1956-os forradalom budapesti eseményeinek egyik fontos helyszíne a Budapesti Műszaki Egyetem, mai nevén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 1956. október 22-én az egyetem diákgyűlésén fogalmazták meg a később híressé vált követeléseket, amelyek a forradalom politikai programjának alapjául szolgáltak.
Másnap a műegyetemi hallgatók békés felvonulásra indultak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a lengyelországi változásokkal. A menet a Bem-szobor felé haladt, és egyre többen csatlakoztak hozzá. Az egyetem épületénél és kertjében ma is több emléktábla, emlékmű és emlékhely idézi fel az 1956-os eseményeket.
A Műegyetem felkeresése jó kiindulópont lehet azoknak, akik szeretnék megismerni a forradalom budapesti történetének kezdetét.
Műegyetem – az október 23-i felvonulás kiindulópontja
1956. október 23-án a Műegyetemtől elinduló tüntetők a Bem térre vonultak, ahol a lengyel szabadságtörekvésekkel vállalt szolidaritásuknak adtak hangot. A tér központi alakja Bem József tábornok szobra, aki az 1848–49-es magyar szabadságharcban is fontos szerepet játszott. A Bem-szobornál összegyűlt tömeg a forradalom egyik meghatározó korai eseményének része volt. A helyszín ma is az 1956-os megemlékezések fontos pontja, és felkeresése segít felidézni, hogyan vált egy diáktüntetés szélesebb társadalmi megmozdulássá.
Bem tér – a lengyel–magyar szolidaritás jelképes helyszíne
A VIII. kerületi Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legismertebb budapesti helyszíne. A környéken fegyveres felkelőcsoportok vették fel a harcot a szovjet csapatokkal; a Corvin köz a fővárosi ellenállás egyik központjává vált. A felkelők között sok fiatal munkás és diák volt. A harcok és az ellenállás története a forradalom leverése után is a szabadságért vállalt áldozat jelképe maradt. A Corvin köz felkeresésekor érdemes megállni, és felidézni azokat, akik itt és a környező utcákban kockáztatták az életüket.
A budapesti Andrássy út 60. alatt működő Terror Háza Múzeum a 20. századi magyar történelem két diktatúrájának állít emléket. Kiállítása bemutatja a kommunista diktatúra működését, a politikai üldöztetést és az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó megtorlást is.
A múzeum a történelmi események mellett az áldozatok sorsát helyezi előtérbe, eredeti tárgyak, dokumentumok és visszaemlékezések segítségével. Az 1956-os évforduló idején különösen fontos emlékeztet arra, milyen következményekkel járt a szabadságért való kiállás a forradalom leverése után.
A diktatúrák történetének emlékhelye / Fotó: Terror Háza Múzeum / House of Terror Museum Facebook-oldala
A Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellája az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik legfontosabb emlékhelye. Itt temették el többek között Nagy Imre miniszterelnököt, Gimes Miklóst és Maléter Pált, akiket 1958. június 16-án végeztek ki. A parcellában 1989-ben állították fel a 301 egyedi faragású fejfát, amelyek az áldozatok emlékét őrzik. A helyszín felkeresése csendes főhajtásra ad lehetőséget azok előtt, akiket a forradalom leverését követő megtorlás során kivégeztek vagy más módon üldöztek. Ha teheted, ezekben a napokban látogass el a Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontba is.
A 301-es parcella – az 1956 utáni megtorlás áldozatainak nyughelye
Akik a kanyargós Corvin közbe lépnek, biztosan találkoznak Az 56-os pesti srác emlékművével. Amikor 1956. október 23-én a szovjet tankok benyomultak a fővárosba, nem csupán hős férfiak és nők próbálták őket feltartóztatni, hanem tizenéves fiatalok – köztük gyermekek is. Ők kapták az utókortól a „pesti srácok” elnevezést, akik azóta a forradalom jelképévé váltak. Keressétek fel ezt a megható, mészkőtömbön álló, bronzból öntött alkotást a Corvin Mozi bejáratnál!
Az 56-os pesti srác emlékszobrát a Corvin közben, a Corvin Mozi előtt találjátok
A pesti srácok egyik legikonikusabb tagja volt Mansfeld Péter is, aki a Széna téri csoporthoz csatlakozott. A harcokban nem vett részt, de gépkocsi-összekötőként üzeneteket szállított a forradalmárok között. Az 1956-os forradalom megtorlásának legfiatalabb mártírját néhány nappal a 18. születésnapja után végezték ki. Halálát a kommunista rezsim saját propagandájának népszerűsítésére használta fel.
Róla parkot és szobrot is neveztek el Budapesten. Az egyik emlékhelyet, a gránittömbök közé zárt Mansfeld Péter szobrot a Rózsadombon, Gül Baba türbéjéhez közel találjátok – mesés panorámával övezve. Egy másik domborművet a Budai Várnegyedben a Halászbástya alatt, a Hunyadi-szobortól a Szabó Ilonka utcára vezető lépcső támfalán talájátok. A domborművet Melocco Miklós készítette mészkőből.
Bal: Mansfeld Péter szobor a mártírról elnevezett parkban / Jobb: Mansfeld Péter domborműve a Halászbástya alatt
Az 1956-os forradalom kirobbanásának első pillanatától kezdve több módon is harcolt Wittner Mária. Ott volt a Magyar Rádió ostrománál, de több fegyveres összecsapásban is szerepet vállalt. 1957-ben az állam halálra ítélte, amit később életfogytiglanra módosítottak. 13 év raboskodás után 1970-ben szabadulhatott − szinte az utolsók között.
Tetteinek a 21. kerületben húzódó Wittner Mária park állít emléket. Az emlékhelyen 3 szobor magasodik, amik a későbbi politikus életszakaszait jelenítik meg.
Wittner Mária emlékhelye a Wittner Mária Parkban / Fotó: Göröntsér Vera, kozterkep.hu
Még egy egész élet állt a 24 éves Tóth Ilona előtt, akit 1957-ben végeztek ki. A vélhetően koncepciós per áldozatául esett szigorló orvostanhallgató a Péterfy Sándor Utcai Kórházban dolgozott. Ma ennek az intézménynek a baloldali aulájában, bukkanhattok rá emléktáblájára – többek között. Ugyanis az 1956-os forradalom áldozatának emléke olyan erős, hogy sok más helyen is megcsodálhatjátok szobrát. Például a Nagyvárad téren, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) elméleti tömbjének bejáratánál is állítottak szobrot Tóth Ilona tiszteletére.
Tóth Ilona szobra a SOTE egyik bejáratánál / Fotó: Göröntsér Vera, kozterkep.hu
Az 1956-os forradalom egyik legismertebb mártírja Brusznyai Árpád. A veszprémi középiskolai tanár diákjait forradalmi csapatokba rendezte, de sosem engedte, hogy fegyveres harcba sodródjanak. Mégis koholt vádak alapján, koncepciós perben ítélték el előbb életfogytiglanra, majd kötél általi halálra. Sokan próbáltak közbenjárni érdekében, köztük a híres zeneszerző, Kodály Zoltán is – sikertelenül.
A Brusznyai Árpádnak emléket állító szobor ma Veszprémben, a Megyeházzal szemben lévő parkban található.
Brusznyai Árpádnak emléket állító szobor Veszprémben
Tehetséges sportoló, költő és forradalmár is volt Gérecz Attila, akit 26 évesen ért a halál. Két szovjet tankkal már leszámolt a Rókus kórháznál, a harmadikkal azonban már nem tudott elbánni. Halálos lövés érte. Sírját a Kerepesi temető 21-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. Szülővárosában, Dunakeszin ma is megtekinthetitek mellszobrát a Vértanúk terén. A településen ezen kívül uszodát is elneveztek róla.
Gérecz Attila mellszobra Dunakeszin - Fotó: Bibok Piroska, Wikimedia
1989-ről szinte mindenkinek a rendszerváltás jut eszébe. Ehhez a dátumhoz kötődik Nagy Imre újratemetése is. A hajdani magyar politikust az 1956-os forradalomban való részvétele miatt ítélték halálra két évvel később.
Bronzszobrával ma a fővárosban, a Jászai Mari téren találkozhattok, ahogy épp egy hídon ácsorog az örökkévalóságba nézve.
Nagy Imre szobra a Jászai Mari téren
Mindenki csak „Szabó bácsiként” emlegette a szabadságharcosok parancsnokát. Szabó János elévülhetetlen érdemeket szerzett a Széna téri összecsapások során és népszerű figura volt a pesti srácok körében is. A forradalom vérbe fojtása után Szabó bácsi egy ideig rejtőzködött, de elárulták és hiába kímélt meg, majd engedett szabadon több ÁVH-st is, mégsem mentette meg egyikük sem a halálos ítélettől.
Szabó János domborműves emléktáblája a II. kerületben, a Lövőház u. 15. alatt álló épület főhomlokzatán látható.
Szabó János 'Szabó bácsi' emléktáblája a Széna tér közelében
Emlékezzetek meg október 23-án az egykori jogász, rendőr alezredesről, Szilágyi Józsefről is, aki saját életét sem féltette az 1956-os forradalom és szabadságharc során. Sajnos, a megtorlás őt is utolérte: a Nagy Imre-per vádlottjaként halálra ítélték.
Korábban a Budapest V. kerületében, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt, az árkád oszlopán belül bukkanhattatok rá emléktáblájára, de jelenleg a felújítási munkálatok miatt nem látható.
Van egy hely Nógrádban, Rétságon a Börzsönyi út 1-nél, ahol mindenképp érdemes kicsit megállni és elidőzni. Egy gyönyörűen megkomponált szoborcsoportot láthattok ott, ami Pallavicini-Pálinkás Antal magyar honvéd őrnagy életéről mesél. Megjelenik Mindszenty József bíboros karaktere is, akit a hős forradalmár szabadított ki, akit végül a megtorlás idején 35 évesen kivégeztek.
Pálinkás-Pallavicini és Mindszenty emlékműve / Fotó: András, kozterkep.hu