Kispesti Vizes Játszótér Budapest

Mi kell még? Mondjuk egy kis árnyék. Mert hogy naptej ide, kalap oda, a gyermek (és a szerencsétlen szülő) pecsenyére ég, és felforr az agya a tűző napon. Hogy teljes legyen az élvezet, a csúszda is átforrósodik, és a mezítlábas talpacskákat is égeti a talaj. Még szerencse, hogy „a delfinek hűsítő vízpermetet fújnak”. Bizony ám! Fotó is van róla, a helyi lap netes változatában láttam. Talán az ünnepélyes átadáskor készült a kép, mert öltönyös, nyakkendős urak élvezik a hűsítő párafelhőt. Nekünk is jól esett volna, sajna mikor mi jártunk ott, nem működött. Jó lenne néhány WC is a sajtóhírverés által idecsődített rengeteg embernek. Lehet mondani, hogy a legtöbb játszótéren nincs. Csakhogy a gyerekek általában a lakásuk közelében lévő játszótérre járnak, és egy pillanat alatt hazaszaladnak, ha úgy hozza a szükség. Ide viszont messzebbről is jönnek, miután több lelkendező újságcikk harangozta be a tér megnyitását. Az egyik cikkben még szó van két mobil WC-ről, de egy későbbi írásban már azt taglalják, hogy a közelben van egy gyerekorvosi rendelő és más intézmény is, talán megoldható, hogy a sürgős esetben ezeket használja a játszótér közönsége. Ez még viccnek is rossz! A bejáratnál lévő térkép szerint sincs WC a parkban. A keskeny kis patakmederben jól esik tapicskolni a nagy hőségben. Nem is hagyja ki senki. A végében egy lavórnyi mélyedésben gyűlik össze a koszos, sáros víz. Ebben dagonyázik néhány szerencsés gyerek, akinek nem ilyen háklis a nagyanyja. Én nem engedném beleülni a picurkámat, szerencsére nincs is gusztusa hozzá, így nincs vita. Hát itt is voltunk. Készültünk rá, és biztosan nagyon sajnálnánk, ha nem fért volna bele a nyaralásba. Azt hinnénk, vesztettünk valamit, pedig dehogy.