Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
A régi saroképület pinceszintjén található étkezde voltaképpen egy nagy üzemi konyhára emlékeztet, több helyiség, kissé zegzugosan elrendezve. Az asztalok, székek, padok vaskos sötét farönkből vannak, mint pl. a Fanyűvőben vagy több erdei, erdőszéli vendéglőben is láttam már ezt a típust. Újszerű, frissen kövezett, festett, csempézett a hely. A helyiségek legvégén található az ételpult, előre legyártott ételek naponta változó kínálata. A menüben 3 leves és 3 főétel közül lehet kombinálni, de minden nap van további 5-6 étel is: frissensültek, főzelék feltéttel, 1 desszert. Árban 3 számjegyű minden ételük ára. 3 féle gépi - porból készült - szörpöt mérhetünk magunknak. Grízgaluskalevest (nagy, mélytányérnyi mennyiség) és sertéscsíkokat ettem hentes módra, főtt tésztával. A levesben a galuska kissé kemény, a zöldségek túlfőttek. A mennyiség hatalmas, indokolatlanul. A főételben a tészta mennyiség szintén eltúlzott, szükségtelen. A mártásban kevés az uborka, pedig az adja meg az érdekességét. A sonka házgyári, olcsó. A hús kissé rágós. Egynek jó ebéd, de nem lesz a törzshelyem. A fiatal pultos hölgy közvetlen, jópofa, de látszik rajta, hogy nem ez álmai munkahelye. A villa koszos, ételmaradékos, ki kell cserélni. A mellékhelyiségek ajtaját folyamatosan nyitva tartják, ki tudja, miért. A női mosdót egyúttal mosó-szárító helyként és takarító szertárként is használják, a nedves ruhák miatt borzasztóan párás a levegő, mint egy pálmaházban, és a szűk folyosón a ruhaszárítót és a takarító szereket kell kerülgetni.
