Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
A belső elrendezés hasonló maradt, az L alakú épületben jobb oldalon hosszú bárpult, itt inkább a borozók számára kialakított ülőhelyekkel, bárszékes megoldással, míg a bal szárnyban a bisztró rész. A székeken változtattak, most már vannak rendes asztalok is. Valami miatt a teljesen üres vendégtérben nem fogadták lelkesen, hogy a rendes asztaloknál szeretnénk leülni. A középkorú pincérhölgy kioktató stílusban beszélt velem, ennek oka nem ismert. Minden esetre nem vettem fel a kesztyűt, de azért a véleményem megvan. Az étlap rövid, bisztrós jellegű, de izgalmas. Kivitele minimalista, fehér alapon gépelt oldalak, mintha írógéppel készült volna. Kézműves burger, Cézár saláta, chilis csirkeszárnyak, grillezett kecskesajt szerepelnek példaképpen az étlapon, meg néhány magyaros étel is, mint pl. marhapörkölt, lecsős sertésszelet. Ételárak 2300-3900 Ft között alakulnak. Házi császármorzsát kértem rumos baracklekvárral (990 Ft), mert kíváncsi voltam a konyhára, bár eredendően nem enni jöttünk be. Többféle szörp közül levendulát választottam (650 Ft). A császármorzsa nagyon ízletes volt. A baracklekvár viszont átlagos, nem éreztem benne a rumot. A szörp nem volt átütő. A borkínálat elég széles, sokszínű, sok hazai pincészettől tartanak borokat. Legdrágább bor 1,5 decije 2590 Ft, ez a Váli Kéknyelű volt. A mosdó lelakott, felújításra szorulna és nem volt tiszta, a kilincs ki van szakadva, mintha már fel kellett volna törni a zárat, aztán nem volt érkezésük megcsináltatni.
