Pesti KULACS Magyar Étterem Budapest

Mondtam, hogy igen, éppen azt tanulmányozom, olvasom a táblát. Hát itt van, fogjam csak meg. Ok, megfogtam, átlapoztam ott kint az ajtó előtt. Rögtön lecsapott, hogy akkor hol? Kint vagy bent? Mondtam, nem eszem kint a porban, szemétben. Igazam van, alkalmazkodott azonnal a hölgy, akkor inkább bent. Térüljek beljebb. Nos, így történt. Abszolút egyedül voltam a benti helyiségben, bárhová ültem. A székről lesöpörtem valami ételmaradékot, inkább morzsafélét, úgy ültem le. Ez nem illett a képbe, ennél jobb benyomást keltett a hely. Fejből kértem gulyáslevest, emlékeztem, hogy van, időbe telt, mire a lefagyasztottat felmelegítették, sok időt megélt leves volt már ez, szinte homogénre főttek, áztak szét benne a dolgok, de nem volt rossz ízű, meleg volt, és valami zöldségaprólék is volt a tetejére szórva. Felajánlotta a felszolgáló a kenyeret, nem kértem. Erőspaprikát nem ajánlott fel, azt viszont kértem volna. Megettem, aztán a zöldfűszeres grillezett csirkemellet kértem zöldsalátával. Ez is eszegettem, nem volt rossz, különösebben jó sem, bevárosi, külföldieknek szánt kommersz íze volt. Ez egy olyan hely. A kirakatban fűrészek vannak, nyilván az olyan népies meg magyaros. Evés közben néztem az ablakon át, hogy a hölgy hogyan vadássza a további kuncsaftokat, kevés sikerrel. Aztán kis üveg Toma ananászlevet kértem és kaptam, ez az egész olyan 8000 forint körül kapható összesen, úgy, hogy a szervízdíj is benne van az árban.

Szigorúan csak délután 2-ig adnak menüt. utána beveszik a táblát, emiatt pár hónapja már csúsztam le az ebédről. A facebook oldalukon mindig előre meghirdetik a menüt, így választottam ki a szimpatikus napot. Nagyon fura volt, hogy hétköznap délután a csúcs-ebédidőben (kb. fél 1-től) rajtam kívül egy áldott vendég sem volt egész végig. Miből lehet így megélni? Vagy majd estére, illetve nyáron jó időben úgyis tele vannak? Rejtély. . . A lépcső alatti, hátsó eldugott asztalnál a személyzet ebédelt. A forgalmas, jól menő éttermekben a személyzetnek soha nincs ideje, alkalma ebédidőben enni, hiszen olyankor a vendégeket kell kiszolgálniuk. Nos, itt erre igazán nem volt szükség. A 2 főnyi pincér "csapat" így is váltásban szolgált ki engem, közben ők is meg tudtak békésen ebédelni
A zöldségleves vajas galuskával csészényi adag, de jó kiadós, magyarosan elkészítve, borssal-paprikával, sok karfiollal, kicsit csípősen. A főétel csirkemell igen vékonyra volt klopfolva, egy speciális párizsias-palacsintatésztás, nagyon ropogós bundában érkezett, kukoricás és zöldborsós rizzsel. Nekem ez a fogás is határozottan ízlett és jól esett. A menü mellé ajándékba jár egy eszpresszó kávé a végén. A pincérlány kérdezte, hogy kérem-e, én kértem, mert ha nem is itt, de úgyis mindenképpen terveztem aznap inni egy kávét. Hát, mit mondjak, nem azért lesz emlékezetes, mert olyan finom volt, hanem éppen ellenkezőleg. Az jutott eszembe, talán nekik is van kritikai érzékük és ezért a rémes kávéért nincs képük nekik sem pénzt kérni. A viccet félretéve, ha csak kávézni jöttem volna be ide, akkor az étel-italra 2 pontnál többet biztos nem adnék. Kötelező szervizdíj nincs, bankkártyás fizetés van.