Édesem Budapest

E felvezetés csak annak szólt, hogy az idei évben már legalább 10 alkalommal elmentünk az Édesem előtt/mellett, de annyira eldugott kis helyről van szó, hogy ha az ember célirányosan nem keresi vagy nem tudja, hogy hol van, akkor simán el lehet mellette menni. Kifejezetten az itteni pozitív ajánlások miatt néztem be, hiszen magam is nagy édesség rajongó vagyok. Nekem egy kicsit csalódást okozott a hely, én egy Zazzi vagy Desszert. Neked típusú cukrászdára számítottam, de ez egy másik, gyengébb kategória az én véleményem szerint. Mivel pici a hely, nem igazán lehet leülni (1 db lóca van az ajtóban), és ha 3-nél több vásárló van benn egyszerre, akkor már csak egymást kerülgeti mindenki. Vannak péksütik és újragondolt, reform alapanyagokból készült sütik, pl. kalácsok, brownie, de a választék elég szűkös volt. Az egyik fotón látott csatos üveges Panna cotta pl. egyáltalán nem volt, amikor ott jártam, pedig azt szívesen megkóstoltam volna. A csokis croissant nem volt különleges, nyilván nem egy Fornetti típusú mélyhűtött, hirtelen sütött valamire kell gondolni, de nem is volt számomra csúcs-gasztro-élmény. Egy epres-banános-kókuszos Lollipop jégkrémet is ettem, amiben nincs semmi mesterséges adalékanyag. Nem volt rossz, elfogyott, de kissé lisztes, íztelen volt a számomra. Az árak elég magasak. Összességében kedves kis hely, de túlértékeltnek találtam.

A sütemények izgalmasak, igényesek és megfizethetőek, a fagylaltok viszont nem meggyőzőek, jegesek, nem homogének és drágák.