Ké Bolá Budapest

Aprócska kis hely a szomszéd huszáros, magyaros, hagyományos mellett, kubai zászló, kubai életérzés, talán kubai kaják. Ennék itt valamit, Nem lehet, csak elviteltre van. (? ? ) Miért nem lehet? Itt nem lehet leülni? Vagy már zárnak? Ebédidőben vagyunk. . . ott fent van egy galéria, ott megeszem. Vidám karibi "vitatkozás", évődés, Hektor felszalad, rendet rak, aztán megállapodunk, hogy de, lehet itt enni, Akkor ilyen finom leveseket! Gondoltam ZigZag tapasztalataira. . . nem lehet, nincsenek, elfogytak a levesek. Csüggedek. Semmi sincs? Akkor mi a fenének járnak ki-be az ételfutárok? Hát van, de nem sok minden. Na, akkor lássuk a nem sok mindent. Lehet például kubai szendvics. Jóó! akkor kubai szendvics! Marhából kérem! - mutatok a falra, a kínálatra. Azt nem lehet, mert nincs. Hát mi a túró van? Sertés. Erre lecsapok, ok, legyen sertés, mielőtt még kiderül, hogy az sincs. Na, és ez végre van! Egy hölgy elő-előjön hátulról, megnézi, ki ez a beszélgetős vendég, Hektor meg serénykedik a szendvicssütővel. Aztán megkedvel és közli, hogy akkor jár nekem egy ajándék XIXO ital is, válasszak! Próbálunk társaságiak lenni, többször is megkérdezzük egymástól, hogy "jól vagy? ", de semmi How are you, csak úgy magyarul. Az ételfutárok is mind kapnak egy vidám "hogy vagy? " kérdést. Néha bambán nem értik, hogy akkor most mi van? Én már értem, mert közben beépültem a közegbe. Kaja kész, indokolatlanul pici tányérra kapom, műanyag kés, villa van, ráadásul nyelével kifelé, rendesen állnak ki a tartóból, kis tálcácskámmal felvonulok az emeletre. Értem mi van, itt volt a srác irodája, itt van a számítógép, könyvek, szóval, ezért nem nagyon akarta, hogy itt egyek. De már cimborák vagyunk, már jó. A szendvics kiválóan van megsütve, ropogós, belül tulajdonképpen pulled pork van, egy sonka alapon, mustáros ízesítéssel, sajt ráolvasztással. Nyiszitelem a műanyag késsel, lassan megy. De finom. Nem kiugró ízélmény, de jó. Hektor felszalad, beállít nekem a laptopon kubai zenét, kacsint, ez kell a kajához, így finom a kubai disznó! Én meg lazán himbálózom, eszem. El is fogyott mind, a XIXO is. 3600 forintot fizettem, de ebben a borravaló is benne van, amit szerettem volna, ha rátesz a számlára. Légkondicionáló van a lépcső felett, jól is jött. Összességében ajánlatos hely nagyon!

Nagyon tetszett a lelkesedése, kedvessége, a munkához és a vendégekhez való pozitív hozzáállása. 10 hónappal ezelőtt nyitottak meg, és ahogy mondta, egész jól sikerültek az első hónapok. Maga a hely kicsi, az alsó részen a pult található, felette a galériaszinten két kis asztalka, illetve a bejárat előtti járdaszakaszon lehet a spontán teraszon enni, amely részben összeér a szomszédos magyaros vendéglő asztalaival. Légkondi nagyon hiányozni fog viszont a nyári hónapokban, mert így is igen meleg volt a benti részben. A magnóról pörgős latin zene szólt, ez is még fokozta az amúgy is laza, vidám hangulatot. 3 féle leves (1090 Ft), 2 előétel, 3-4 főétel szerepel a kínálatban, mindegyik autentikus kubai étel, nagy adagokkal. Arra kíváncsi lennék, honnan szerzi be ezekhez az alapanyagokat, minden esetre biztosan megvan hozzá a forrása. Az előzetesen kinézett kukorica leves sajnos éppen elfogyott, de a sűrű, tartalmas és kiadós fekete bab leves sem okozott csalódást. Az egyik előétel szintén elfogyott, viszont a főzőbanán chips házi szósszal (450 Ft/ adag) és a sajttal töltött gombócok (1990 Ft/3 db) is éppen elegendőek voltak egy kiadós ebédhez, sőt, egy részét még el is csomagoltattam. Nekem minden ízlett, nem nagy gasztro-találmányok ezek, de mégis minden jól esik, jól csúszik, egyszerű, de nagyszerű. Környezettudatos helyként a tányérok és a csomagolás is újrahasznosítható papírból készültek, fa evőeszközzel. Nincs szervizdíj.