Lam Anh Pho Budapest

Bár. . . nézelődtem az ablakon keresztül, mintha foglalt lenne az egész. Egy hosszú asztalnál valami elképesztően fura csapat, abszolút nemzetközi, de nem valami diákok, inkább a világ minden részéről menekült családok vagy vendégmunkások. . na, mindegy, ez nem egy olyan hely, ahová magyarok sokat járnak, itt, a Somogyi Béla utca végén szoktak összegyűlni a Pesten élő afrikai bandák, aztán ide jönnek át a Népszínház utca lakói is, szóval, vegyes felhozatal. Aztán akadt egy kétszemélyes asztal, bementem. De már semmi sem a régi. A vidám,, cserfes szakács srác hiányzik nagyon, közepesen mufurcok vannak helyette, a lány csak angolul beszél, de ez nem gond ezen a környéken, a pho bizony híg volt, javítottam, amivel csak lehetett, a másodiknak kért rizshez gondoltam egyet, na, milyen az, ha marha meg csirke, meg rák együtt? Hát, semmi különös. . . ezek valahogy nem passzolnak egymáshoz, de egy kicsit változatosabbá tették a kosztot. Közepes ez, bizony közepes. Melegkonyha, nem egy étterem, néhány dolog van csak, de azt viszonylag gyorsan megkapod. És tegyük hozzá, nagyon olcsó. A két fogásért 4000 forintot fizettem. Ez régebben nem lett volna olcsó, de most már az.

Az ízek rendben voltak, árak barátságosak, mindaz, amit elmondtam itallal együtt került 5100 forintba. Jó volt, ide szívesen betérnék máskor is.

Nem híg, tartalmas, mély ízei vannak, szóval, most, hogy már ennyi összehasonlítási alapom van, mondjuk, hogy az első háromban ez benne van, dobogós! majd egy könnyed garnélás tészta, és máris vidáman locsogtunk-fecsegtünk a szakáccsal a konyha titkairól. A mellettem lévő asztalnál evezz, jóízűen, és már csak tudja. . . a kislány nem volt a kommunikáció csúcsa se magyarul, se angolul, de a szakács igen, kellemes ember, érdeklődő, sok mindenről elcseverésztünk közben. A hely elég egyszerűen berendezett, de gyors táplálkozásra kiválóan alkalmas. Evőeszközt külön kapod, nem kell közbeletúrósba nyúlkálni. Forgalmas helyen van, és mégis csendes sarok. Kártyát nem fogadnak el, készpénzt vigyél!

Úgy tűnik, nem emeltek azóta árakat, mert az árcímkék nincsenek átjavítva. A teljes személyzet fiatal vietnamiakból áll, a nyelvi problémákat angolul hidaljuk át, de az is csak konyhanyelven megy a pincérlánynak, nem gond, elboldogulunk azért. Az étlapon sokféle tradicionális vietnami fogás, kifejezetten kedvező árfekvésben. Kis adag csirkés ramen levessel indítok (900 Ft), ami hatalmas adag, a felét el is csomagoltatom majd, a bambuszrügyet és a citromot külön kistányéron adják mellé. A leves finom, a rügy lehetne egy fokkal frissebb, üdébb. Mivel a bao batyu éppen elfogyott, egy csirkenyársat (300 Ft) édes chili szósszal és egy nyári tekercset (300 Ft) kérek. A tekercs csirkés-rákos, szintén finom. A csirke ropogós, bár kicsit túlszáradt, a bunda fűszerezése kellemes. Az egyik ablakban egy meglepő házioltárra figyeltem fel, ahol az isteneknek szánt étel felajánlások mellett egy üveg Cola és egy dobozos üdítő is helyet kapott. Összességében, kellemes, szimpatikus hely, egyszerűségében frappáns.