A "menü" összetételéből következik, hogy az nem séta közbeni fogyasztásra való, még akkor sem, ha nincs csomagokkal felpakolva az ember. A berendezés nagyon bájos, a kb. 1x3 lépés nagyságú helyiségben egyetlen asztalka van 1 székkel. Alighanem dekorációs célt szolgál, de én voltam olyan szentségtörő (és olyan fáradt), hogy leültem. Nagykabátban persze. Táskámat és csomagjaimat ízlésesen elhelyeztem a lábam alatt, a földön. A forrócsoki ha nem is cukortól, hanem valami pótszertől, de rettentően édes volt, a felénél többet nem is tudtam legyűrni. Csiliset kértem, ezt vagy nem hallotta a hölgy, vagy nagyon spórolt vele, mert még az utóízén sem éreztem a fűszert. Brownie nem volt, kérhettem helyette bármit a pultból. Kicsit ingadoztam a gesztenyés pite és a túrógombóc torta között, végül az utóbbit választottam, ami nagyon finom volt. Csöppet sem bántam, hogy nincs brownie, csak utólag derültem, mikor a bónuszosok véleményeit olvasva kiderült, hogy szinte mindnyájan úgy jártak, hogy "akkor éppen" nem volt ez a sütemény. Korrektebb lenne, ha tetszés szerinti süteményre bocsátanának ki bónuszt. Egyrészt, mert úgyis az a vége, hogy mindenki azt eszik, amit tud, másrészt, mert mindenből 850 Ft egy szelet. Ami erősen túlárazott egy ilyen jellegű "kiszolgálóhelyen". Ha csak süteményre adnának kedvezményt, szívesen megkóstolnék még egy-kettőt.
