Olimpia Vendéglő Budapest

Amióta legutóbb az Olimpiában jártam, megváltozott a beltér, az kevés intimitás ami volt, az is eltűnt. Többnyire kopár falak, eléggé hangulattalan belső. Néhány zöld növény és színvonalas gasztrokiadvány dobja csak fel. A rendszer hétköznap délben maradt a régi, annyi különbséggel, hogy az ételek jó része feláras, így aztán az elvben 3200 forintos menü könnyen 7000-be kerül a végén. Tény, hogy a különleges alapanyagokból készült ételek a felárasak. Jómagam egy alapjáratú menüt kértem annyi különbséggel, hogy a 200 forintos feláras desszertre esett a választásom. Ez jelentett hideg uborkalevest, rántott borjúnyelvet, valamint csokitortát. Komplexebb megnevezései voltak az ételeknek, a fekete tábláról, amit lefotóztam, leolvashatóak. A minőség kitűnő volt ezúttal is, azt viszont nem vettem jó néven, hogy a számlára felkerült egy 990 forintos plusz, ami akkor lett volna indokolt, ha az uborkaleves helyett kacsamájat kérek. Jóbarátom csak egy desszertet vett, az is remek volt. Ezt kint vettem már észre, 250 méterre a helytől, de visszamentem, szóltam, a pénzt visszaadták, elnézést kértek. Bennem mégis kellemetlen szájíz maradt. Ráadásul egy hónap leforgása alatt két elit helyen akadt számlázási gond és nem két filléres. A másik a Zuzu volt, ahol egy víz helyett hármat ütöttek fel, s ahol egy üveg tisztított víz (0,75 l) 1000 forintba kerül. Egy biztos, ezentúl a legjobb helyeken is alaposan ellenőrzöm majd számlát. Hosszú időn keresztül nem volt ezzel probléma. Legutóbb a kilencvenes évek középén történt olyasmi, hogy fél év – s nem egy hónap - leforgása alatt két helyen is gond legyen a számlázással. Így aztán elkényelmesedtem. No majd másképp lesz ezentúl és odafigyelek ismét. A kiszolgálás egyébként inkább személytelenül udvarias, mint kedves. Nem vágyom vissza, de nem teszem a helyet nem ajénlott kategóriába, mert Magyarország egyik legjobb séfjének Ádám Csabának az étterme, s még az is meglehet, hogy nem volt szándékos a félreszámlázás.

A hétköznapi ebédmenü koncepciója az, hogy a fogásokat aznap álmodja meg a séf, és 11 óra előtt teszik közzé az étterem facebook-oldalán, valamint természetesen kiírják az aznapi menüt krétával a táblára az étterem falára is. Bár azt gondolom, aki meglepetésszerűen érkezik, s nem tájékozódik előre az aznapi menüről, azt sem fogja csalódás érni. A hely nagyon egyszerű, puritán, de csinos, pici az alapterülete, csak 1 helyiség van a pinceszinten, ugyanis az utcáról lefelé vezet a lépcső, amelyen be kell jönni. A 2 fogásos menü 2. 350,- Ft, a 3 fogásos 2. 550,- Ft 12-15 óra között, de hasonlóan a LaciKonyhához, itt is vannak "pótdíjas" fogások. 3 előételből, 3 főételből, 2 desszertből lehet választani. Mindhárom fogás egyszerűen mesés és telitalálat volt. Az előétel malac terrine sültpaprika salátával, 3 féle apróra kockázott, savanyított paprika, egyéb zöldsaláták, és a hideg "vagdalthús" is szuper volt. A főételek közül azért a kacsát választottam, hogy ne legyen mindkét fogás malachúsból. Így sült kacsacomb érkezett ananászos káposztával és kerek sült burgonyával. Egy teljes comb volt az adag, nagyon ropogósra sütve, de nem kiszárítva, a káposzta remek volt, nem is ettem még soha ilyen kombinációban. A desszert egy újragondolt madártej volt, a tojásfehérje habok háromszög alakban úszkáltak a lében, némi csokiöntettel a tetejükön. Számomra egyértelműen a top-étteremélmények között szerepel az Olimpia, nagyon tetszett minden, az ételek elsősorban, de a kiszolgálás és a hangulat is. (A No. 1. nálam jelenleg a Borkonyha, és utána kb. egy szinten a Mák, az Olimpia és a Csalogány 26, de ha az ár-érték arányt is hozzáveszem, akkor a Mák-ban drágábban 1/3-nyi ekkora fogásokat lehet kapni). Házi bodzaszörppel (málna is van) és borravalóval együtt valamivel 3. 000 Ft felett fizettem. Mindenkinek jó szívvel ajánlom a helyet!

Mivel a borok is az ételekhez hasonló árkategóriában vannak, szerettük volna, ha ennek is nagyobb figyelmet szentelnek. A desszertben talált fémdarabka sem okozott nagy zűrzavart, konkrétan egy elnézést kérünk nagy zavarban kapkodva. Az egész este egy nagy kapkodásnak tűnt. Az ételek minősége kiváló, finom kulináris élmény, tetszett a napi friss alapanyagokból
készült "étlap"

Nem bírom a hosszú várakozást és nem szeretek egy helyen többet ülni, mint egy órát, na jó másfelet. Az ebéd viszont az Olimpiában csodás dolog, mindent ki szoktunk rendelni és minden rendben szokott lenni. A padlizsánkrémet jobban csinálják, mint mi Erdélyben vagy Partiumban, a rántott sajtba is izgalmat tudnak vinni, a fekete kagylójuk mesés, legjobb marhasültet és kacsamájat is ott ettem. S a sornak nincs vége. Szóval drukkolok, hogy még működjön a hely.