Pingvin Pub Budapest

. . Aztán beléptem, három ember, két nő meg egy férfi valami játékgéppel játszott, vendég egy szál sem, és azt hiszem, a hátuk közepére se kívántak. Hangosan sikongattak és b*megeztek. És meg csak néztem, hogy mit keresek én itt, kell ez nekem? Aztán a fiatalabb nő abbahagyta, befutott a pultba, na mi van, mit kérek, nem is tudom, talán egy sört. . . de látom, van forralt bor is. Na, döntsem már el, azt ad, amit kérek. Közben átnézett a vállam felett és bele b*megelt a játékba. Valami feleletválasztós izé volt. Forralt bort. . . gyorsan kitöltötte, aztán szaladt vissza. Közben bejött még két férfi, most már öten álltak egy kupacban, ennyi káromkodást, amit itt ordítva előadtak, a Sing Singben sem szoktak a rabok előadni, és meg ültem egy asztalnál, hülyén néztem magam elé, hogy ezért bejöttem ide, ezért fizetem pénzt, csak, hogy ideírjak egy nyamvadt értékelést. . .

Legutóbb szintén a TIT-be mentem, ezúttal az éves ásványbörzére, s mivel tudtam, hogy ott nem lesz büfé, ezért a Pingvin mutatkozott alkalmas helynek egy kávé felhörpintésére. Belépve azonnal jelentős változásokat tapasztaltam, szinte rá sem lehetett ismerni a régi krimóra. De ettől még maradt benne továbbra is valami retró érzés. Az étlapot átolvasva kedvem támadt valami ennivalóra is, így kértem egy sonkás-sajtos toast-ot is, amelyet háromszög alakúra sütöttek (4 db egy adag). Amúgy sült kolbász, panini és pizza szerepelt még a szűkre szabott, de fotókkal illusztrált étlapon. Az árak meglepően barátságosak, de úgy emlékszem, régen is olcsó hely volt. A toast mindössze 390 Ft - ketchup, majonéz grátisz (az étlapon melegszendvicsként szerepel, de ne a régi félbe vágott retró óriáskiflire számítsatok), a capuccino 400 Ft. A kávé elég gyengécske volt, a csésze szerint Lavazza lett volna, de ez tuti nem az volt, vagy felütötték valamivel, vagy az elkészítés módja nem volt megfelelő. Azért meg lehetett inni, volt már ennél rosszabb is sajnos. Szinte hihetetlen, de összesen 790 Ft-ba került mindez, kötelező szervizdíj nincs. Nyáron a járda egy részén kiülős terasz üzemel.

A Petőfi rádió szól, ennek megfelelően tingli-tangli érdektelen zene, tévé is van, bár ne lenne, az M1 megy, újságokat is tartanak, némi bulvárt meg Magyar Nemzetet. Sörfronton csak kommersz tételeket találunk, a borok között a Varga pincészet nedűi mellett akad pár komolyabb pincészet is, Nyakas, Juhász, Haraszti-Vallejo, a pálinkákkal a legjobb helyzet, négy főzdétől is tartanak vagy 20 tételt. Jómagam egy kávét ittam, mely kocsmaszinten jónak mondható volt. 270 forintot abszolút megért, sőt 300-at is, amennyit adtam a pultos lánynak. A három és a négy pont határán billeg a hely, de hát legyünk jóindulatúak és kerekítsünk felfelé.

Nincs semmi flanc, de egy egyszerű, szerethető hely, kisvárosi nyugis hangulattal, kiülős terasszal (bár a Bocskai elég forgalmas és zajos). Minden nap van valamilyen rövidital akció, amikor az aznapi akciós italt igazán olcsón lehet megvenni, de normál áron is a fővárosi átlagos árszínvonalnál olcsóbbak. A csapolt söröket nemcsak pohárral és korsóval lehet kérni, de pikoló is van (igen, bizony, a 2 dl-s), ilyennel vidéken nem ritkán, de Budapesten már alig-alig találkozni. Kozel, Dreher, HB búza és Pilsner van, ugyanaz a csapolt felhozatal, mint a közeli Arena Cornerben. A sörökhöz képest a Cidert drágállottam (660 Ft), bár azt hiszem, a vendégkörön végignézve, rajtam kívül itt nem sokan szoktak rendelni ilyesmit. Az étlap kínálata minimál, néhány féle pizza (a kisebb méretű), virsli és kolbász van. Az ételek árai is barátságosak, 3 számjegyű.