A Wesselényi utca külsőbb részén találhatóak, túl az Almássy téren, kb. a Pesti Magyar Színház magasságában. A portál nem túl feltűnő, viszont az ablakban kis mexikói figurákat (színes koponyák) fedezhetünk fel, amint őrzik a benti finomságokat. Belépve egyből a kiszolgálópulthoz érkeztem, mögötte egy fiatal lány éppen készítette a sütőbe a következő adag tésztát. A szembe falon lévő táblára minden napra krétával felírva szerepel, hogy aznap milyen kenyerek készülnek, általában 5 féle: fehér, teljes kiőrlésű, rozs, félbarna, tönköly, és ami talán különlegesebb, az alakor ("ősbúzának" is hívják) és a kamut (ez is egy ősi gabonaféle, Egyiptomból származik) kenyerek. A pultban azonnal feltűnt, hogy olyan péksütiket is látni, amelyek számomra egyáltalán nem voltak ismerősek. A nevük sem. Nos, ezek voltak a mexikói fajták. Sajnos a pékség honlapján látott teknőc formájú zsemlécske nem volt (gondolom, innen a Tortuga név), de azért sikerült többet is választani és kóstolni. Polvorones: narancsos cookie típusú, kemény, ropogós (250 Ft), Rosca: mexikói karácsonyi kalácsként népszerű, színezett cukormázzal és kandírozott gyümölccsel a tetején (350 Ft), bukta jellegű, könnyű édes tésztával, illetve a Conchas: mexikói édes kenyér, porcukorral a tetején, datolyalekvárral töltve (300 Ft). A napi kenyér 600 Ft-ba kerül (500 g-os). Lehetett kapni két féle babkát is (400 Ft), ami egy elég drága süti, de itt szerintem nagyon kedvező áron kínálták. Novemberben szokott lenni náluk a Pan de Muerto is, ami a mexikói halottak napi narancsos kenyérke. Szintén szívesen megkóstolnám, de ottjártamkor nem volt a Pastel Tre Leches, azaz a 3 tejes sütit is. Lehet náluk előre rendelni is ünnepekre, gondolom, ezzel inkább a mexikói vásárlók élnek, akik itt élnek Budapesten. Szóval egy izgalmas, különlegességeket kínáló kis hely, jó árban. Elvitelre vettem mindent, de helyben is van egy asztaluk, ahol lehet talponállózni.
