Túlértékelve

Felkapott, divatos hely, mióta egy értékelő oldalon kikiáltották a legjobb pesti olasz étteremnek. A külföldi vendég nem is keresgél tovább, rábízza magát a régebbi véleményekre, összehasonlítási alapja nincs.
Ennek megfelelően mindig telt ház van, előzetes foglalás nélkül nem érdemes próbálkozni, főleg nagyobb társaságnak.

Kitűnő előételekkel kezdtük az ebédet, ezek voltak az étkezés fénypontjai. A salátaágyon tálalt Burrata sajtbatyu üde, friss, kellemes. Ennél is finomabb és érdekesebb az első fogás kategóriában ajánlott „Lávagolyó”, ami burgonyás tésztából készült gombócka, finoman fűszerezett halkrémmel töltve és tintahal-tintával bevonva.
Még az előétel előtt kaptunk egy kosárka grissinit és nagyon finom, magos kenyeret. Parmezános olívaolajba tunkoltuk, fejedelmi bevezetés volt. Ezért és az előételekért volt érdemes beülni. Sajnos a folytatás nem ad sok okot a dicséretre.

Társaságunk vegetáriánus tagja mozzarellás pizzát evett, amit vagy a kemencében felejtettek, vagy direkt csinálták ilyen „rusztikusra”. Kormos, égett, száraz volt a széle. Jobb választás volt a sütőtökpürével töltött tortellini, amin megosztoztak az óvodáskorúval. Én húsos lasagnét ettem, ami teljesen korrekt volt, se jobb, se rosszabb, mint bárhol máshol. Ketten rizottót kértek, mindketten csalódtak. Maradt is bőven mindkét ételből a tányéron. A fekete rizottó tetején díszelgett két darabka tintahal, amúgy a nagy tányérnyi rizottó teljesen üres volt, és erősen túltintázott. A kacsaragus rizottóban nem volt egy falat hús sem, de a teteje szépen ki volt rakva füstölt kacsamellsonka szeletkékkel. Kár, hogy maga a rizottó tocsogott a paradicsomban és az olajban.

Az árak egy kicsit húzósak, amit az első osztályú alapanyagok indokolnak. Kár, hogy a remek hozzávalókból nem születnek remek ételek.