Vigadó Étterem Budapest

Az étlapon a magyar konyha tradicionális fogásai mellett ismert nemzetközi ételek is találhatóak. Példaképpen lecsó, csülkös bableves, gulyásleves, paprikás csirke tojásos nokedlivel, pacapörkölt. A főételek árai 5000-11500 Ft között alakulnak, szervizdíj nélkül! Nyáron a teraszon is lehet enni. A téli chef ajánlatból választottam a Hortobágyi palacsintát, méghozzá Vigadó módra, ami náluk borjúhússal töltött burgonyalángost takar, paprikás mártással és juhtúrós tejföllel (3890 Ft). Az előétel adag 1 db burgonyalángost takar. Külön kellett hozzá kenyeret kérni, amely nem volt minőségi termék, viszont legalább ingyen volt. Véleményem szerint egy magára adó étteremben figyelmet illik arra fordítani, hogy jó minőségű kovászos kenyeret tudjanak kínálni, itt ez elmaradt. Az étel fő hibája az volt, hogy a lángost megégették, s ezt a mártással próbálták palástolni, sikertelenül. A pincér úriember alapvetően kedves és közlékeny volt, ám kevéssé figyelmes. A kötelező szervizdíj +12%. Összességében 3,5 pontra taksálom a helyet, 3 pontos konyha mellett, de a barátságos légkör miatt ezúttal felfelé kerekítettem. 4-es alá.

De nem volt kinek elmondjuk. Odamentem hát az egyik, rangban legmagasabbnak tűnő felszolgáló hölgyhöz, jelezve, hogy leadnám a rendelést, elnézéskérés helyett olyan hangon mondta, hogy egy perc türelmet, mintha én követtem volna el valami normasértést. Rövidesen küldött egy kollegát, egy fiatalembert az asztalhoz, akinek kifogástalan volt a fellépése. Rendeltünk egy deci Irsai Olivért, Kiss Attila pincéjéből, egy szódát, egy deci Feind Olaszrizlinget, s Pilsner Urquell sört. A pacal rövidesen megérkezett, nem volt nagy adag, nem is volt hagyományosan piros, de szépen tálalták és ízre nagyon megnyert minket. A mellé adott kenyér nem volt friss, de értékeltük, hogy kovászos. A csalamádé átlagosnak bizonyult. A személyzet tagjai jól elvannak egymással, nem különösebben igyekeznek a vendégek kedvébe járni ez volt a tanulság, amit levontunk. Az élményt helyrebillentette a már említett fiatalember, aki távozásunkkor érdeklődött az elégedettségünk felől, jó hangulatú beszélgetés kerekedett belőle, megtudtuk, hogy a Vietnámi gulyásban dolgozott korábban. Jókedvűen hagytuk magunk mögött a helyet, azzal együtt a fiatalember főnöke megszakítva beszélgetésünket, ránk ügyet sem vetve, valami feladatot adott neki. Úgyhogy sok sikert kívántunk további pályájához és elbúcsúztunk. A felszolgálók átlagteljesítményéből jön ki az e szempontra adott 3 pont, amiben az említett ifjú természetesen 5 ponttal szerepel. Összességében ez egy korrekt 4 pontos hely.

Nem könnyű feladat, de ráleltünk az éppen nekünk való helyre, a stílszerűen Vigadó Étteremre a Batthyány téri csarnok melletti kis utcában. Bár az ún. terasz valójában a járdára kitett asztalokat jelenti, ami önmagában nem túl hangulatos, viszont, aki jó irányban ül, az látja az Országház impozáns épületét a túlparton. Kedvesen fogadtak bennünket és az igényünket, hogy csak kis adag ételt és egy-egy pohár sört szeretnénk. Van csapolt sörük, nemcsak világos, hanem barna is, ami nálunk már jó pont. Én grillezett kecskesajtot kértem salátával, a párom gulyáslevest kis piros lábaskában. Annyiban ő volt szerencsésebb, hogy a leves melegen érkezett, az én grillsajtom viszont éppen csak langyosnak bizonyult. Hogy lehet egy grillezett ételt majdhogynem kihűlten a vendég elé tenni? Mikor a vendégek zöme ebben az időben nem is kért enni, így a konyha nem lehetett nagyon leterhelve. Viszont a saláta kifejezetten kreatív, ízes és ízléses volt! Ennyi volt, és még csak nem is volt drága.