Guckler Károly-kilátó Budapest

Mondjuk, ha öreg vagy és fáradt, 2-300 méterre megközelíthető autóval is, van egy nagy parkoló, jellemzően tele is volt, de azért lehetett találni helyet. A névadót már tudjuk, le van írva, hogy ki és miért, a kilátó alakja érdekes, szokatlan, a panoráma meg elég nagyívű ahhoz, hogy elkönyökölgess a kilátó korlátján és nézelődj. Hátrom japán kiscsajjal évődtem, nagyon vidámak voltak és szelfizgettek, én meg ajánlottam, hogy csinálok mindhármukról, boldogok voltak, de mindig volt valami kis megjegyeznivaló, ami elég okot adott rá, hogy újabb és újabb képeket csináljak, míg végül aztán teljesen meg voltak elégedve. Ha körülnézel a kilátóról, megdöbbentő, hogy nem csak faerdő, de antennatornyok, átjátszó készülékek sokaság is vesz körül. Ne cím alapján menj a Google térképen, ha beütöd a Hármashatárhegyi út 3-at, akkor oda is visz, de ott még nem vagy sehol. Indulás, cél a budai hegyek!

A nyolcszög alapú, geometriai formákból felépülő, fenyőgerendákból ácsolt, focilabdára emlékeztető építmény kilátószintje mindössze 4 méterrel van a talaj fölött, így a kilátóba felmenve pontosan 499 méter magasból tekinthetünk körbe a 360 fokos körpanorámára. A kilátóhoz 40 köbméter rétegragasztott fenyőgerendát és a csomópontok rögzítéséhez csaknem 4,5 tonna acélszereléket használtak fel. A II. világháború idején a hegy fontos stratégiai pont volt, ezért légvédelmi ütegállást telepítettek ide, a mostani kilátó helyére. A kilátó névadója, Guckler Károly (1858-1923) erdész-erdőmester volt, aki fontos szerepet vállalt a Budai-hegység, ezen belül kiemelten a Hármashatár-hegy fásításában, mivel ekkorra a jelentős fővárosi tüzifa igény miatt a környékbeli hegyoldalakban szinte teljesen kivágták az erdőségeket. Először fenyveseket ültetett, majd utána az őshonos fákat is visszatelepítették.