Málenkij Robot Emlékhely Budapest

) Egyébként nem a Lurdy házzal szemben van, és nem a dombon, inkább egy villamosmegállóval arrébb. A külső rész szabadon bebolyongható, bár a ferencvárosi pályaudvar területe, Belülre tényleg csak egyeztetés után juthatunk, Megborzongató hely. ZigZag szépen ír róla, el lehet képzelni a szívtépő rádszakadást, ahogy egyszer csak elkapnak, és egy ilyen vagonban találod magad, és elvisznek, utazol heteken keresztül, és még csak azt sem tudod, hogy hová. Dolgozni, szenvedni, fázni, éhezni, meghalni. Ismétlem, nem feledhető!

világháborúban. Nagyon szuggesztív az emlékmű, a betonkocka egyik oldalába félig már befutott egy vasúti kocsi hátulról, illetve a másik oldalon szintén félig látszik ki a vagon. A bunker előtt álló 3. teljes vagonból domborművekként emelkednek ki a szenvedő hadifoglyok, az elhurcolt emberek, férfiak és nők, mintha szellemalakokként lépnének ki a vagon oldalából. A vagon oldalában gyűrött papírdarabokon a talán utolsó reményt adó erők, gondolatok szállingóznak: haza, ima, hit, béke, ölelés, remény. Sokaknak sajnos nem sikerült túlélni a borzalmakat. Közel 300ezer magyar sohasem tért vissza Szibériából, ahová a szovjetek a II. világháborút követően egy "kis munkára" elvitték őket, valójában ismeretlen helyekre, távoli vidékekre, kényszermunkatárborokba, évekre hurcolták el őket, embertelen körülmények között halálra dolgoztatva az ártatlan, semmi rosszat nem tett embereket. Nagyapámnak nagy szerencséje volt, hogy magyar katonaként megúszta a gulágot és a malenkij robotot, mivel az ausztriai Welsben amerikai hadifogságba esett, onnan térhetett haza. A bunkerban vezetéses kiállítás látható, kizárólag előzetes bejelentkezéssel.