Veres Pálné szobra Budapest

Elég gyakran járok erre, mert útba esik hazafelé, de korábbi munkahelyem révén a közeli bankfiókban gyakran megfordultam. Az iskolát 1869-ben alapította Veres Pálné 14 leánytanulóval, 9 tanárral és a saját maga által összeállított tantervvel, a hölgyek magasabb fokú képzésének érdekében. Az utca neve akkoriban még Zöldfa utca volt. Az iskola eredeti, alapításkori neve Az Országos Nőképző Egyesület tanintézete volt. Érekesség, hogy egészen 1963-ig valóban csak lánytanulók voltak az iskolában, utána azonban koedukálttá változtatták, beengedték a fiúkat is. További érdekesség, hogy az első iskolaigazgató Gyulai Pál irodalomtörténész és költő volt, akiről szintén neveztek el utcát a belvárosban, igaz, az már a VIII. kerülethez tartozik, de légvonalban nem esik messze a szobortól. A szobor, amely elegáns ruhában, ülő pózban ábrázolja a hölgyet, 2007 óta van a mostani helyén, egy felújítást követően került ide a Veres Pálné utca elejére, a Ferenciek teréhez. Nekem nagyon tetszett a szobor előtti rózsaablakot formázó díszkő. Az is tetszetős, hogy szép fák árnyékában helyezték el a szobrot, sajnos itt a belvárosban a betonrengetegben alig vannak fák, zöld növények.

Majd eltelt 100 év, és a szobornak már nem volt jó helye azon a téren, ezért gondosan felújították, és áthelyezték a róla elnevezett utca Belváros felőli végére, egy kellemes kis fás részre. De hogy több legyen ő az erre sétáló utókornak, mint egy utcanév, a szobor talapzatának szövege jelzi, hogy miben állt azon tevékenysége, amellyel kiérdemelte a szobrot és az utcanevet, sőt még azt is, hogy az utcában lévő híres gimnázium is az ő nevét viseli. És mert a talapzatra felvésték a leánynevét, a Beniczky Hermint is, ez valamelyest helyrebillenti azt az ellentmondást, hogy a nők taníttatásáért, műveltségének gyarapításáért oly sokat tevő személyét asszonynevén ismerjük. A férje neve lett általa halhatatlanná. . .

évszázadokig (ezredekig) éltek megalázó elnyomásban a nőivarú egyedek a bolygó (és a társadalmak) nagy részében. Tisztátalan asszonyi állat, fehércseléd, valahogy így kezeli őket a legtöbb, kanok által kitalált vallás, aminek mindig kanistene van, papjai meg nem is lehetnek nők. A kanisten a kereszténységben, iszlámban, zsidóságban stb. meghatározza, hogy hány darab nőivarú jószágod, ágyasod lehet éppen, hány feleséged, azokat adhatod-veheted, a meggyilkolásukért is kisebb büntetés jár, parancsolhatsz nekik, és a konyhába kötheted őket kedvedre akármeddig, ha meg háború van, akkor szabadon erőszakolhatók vagy honfoglalásnál, kalandozásnál szabadon rabolhatók. És ebből a szennyből törhetett ki valahogy az asszonynép az ilyen nők áldozatos munkája árán, mint Veres Pálné, Hermin. A 19. század végére végre egyetemre is járhattak magyar nők. 1945 után meg a férfiakkal azonos kornak szavazati jogot is kaptak. Kicsit soká tartott. Most meg megint jött egy tanulmány, hogy a tudós, tanult nők, kevesebbet szülnek, és az nem lesz ám jó. . . - panaszoltam. Szóval, gyere vissza Veres Pálné szelleme és engedd, segítsd tovább tanulni a nőket, azonos jogokat az összes embernek! Köszönöm!