Budapesti Görögkatolikus Parókia Budapest

Be is rontottam és éppen akkor indult az ifjú pár a templomajtóból az oltár elé. Azonnal átlényegültem násznéppé, ukrán képet vágtam, és bevágódtam a padsorokba. A főszereplők a statisztériával együtt voltak vagy 10-es összesen, vígan elfértem a rajongók üres páholyaiban. Érdekes az ilyen ceremónia. A papember nem beszél, hanem inkább énekel, olyan az egész, mint egy monoton operett, de a sokkal nagyon hozzáadott érték az a kántorlány (jól mondom? ) volt, aki a hosszabb sötét hajjal, a karácsonyfa alól akkorákat énekelt ki, hogy kiszínesedett a világ, a nap szebben sütött, én meg beolvadtam a térdelőpadozatra. . . így aztán végig is élveztem az esküvőt, a végén tengersokat fotózkodtak, a 10 ember a létező összes matematikai variációban és összetételben fotózta önmagát és másokat, de szép is ez a templom, akárki meglátja. Én úgy kivártam a végét, hogy ne legyek nagyon tahó és ne trappoljak bele a szertartásba, például amikor fém koronával a fejükön szorgalmi köröket róttak az oltár körül. Örülök, hogy itt lehettem, és igazán akkor funkcionális egy templom, ha valamire használják is, hát, most éppen használták.

Teljesen véletlenül sikerült nekünk is, ugyanis a lányommal a közeli fogászatra tartottunk, és a Rózsák terénél szálltunk le a troliról, amikor észrevettem, hogy nyitva van a kapu, illetve nagy készülődés, díszítés zajlik a templom előtt. Ezúttal a pápa látogatása miatt találtuk nyitva a görögkeleti templomot, ugyanis a pápa számos állomásainak egyike volt - a Rózsák téri másik "nagy" templom mellett - ez a kis templom is. Érdekesség, hogy a Rózsák terét a templom építésének idején egy kevésbé elegáns névvel illették, ugyanis akkoriban, a XIX. század végén még Szegényház tér volt a neve. A Görögkatolikus Parókiát csak 1905-ben vette birtokba a helyi görögkatolikus vallású közösség, korábban katolikus templomként működött, de nekik kicsinek bizonyult, és egyébként is beígértek nekik egy sokkal nagyobb templomot itt a téren, nevezetesen a Szent Erzsébet templomot. Így megkapták ők, nekik ez is elegendő volt, örültek, hogy kaptak valamit. . . 1929-1932 között alakították át a templom belső tereit a bizánci rendnek megfelelően. A templomról szóló bemutató anyagból megtudhattuk, hogy az oltárképet, az ikonosztáziont és az utolsó vacsora ábrázolását Roskovics Ignác készítette. A szentély két oldalán lévő festményeket Kontuly Béla, a királyi ajtó ábrázolásait Lohr Ferenc alkották meg. Érdekesség, hogy a kőbányai Conti kápolna - amelyről tavaly írtam értékelést - is ehhez a parókiához tartozik. Érdekesség még, hogy heti 1 alkalommal ruszin nyelven tartanak liturgiát.