A remény vagy a gyász fészke

Most így visszanézve, elég sokszor jártam a Szent Imre kórházban, örömteli meg nem annyira vidám okokból, amúgy mindig izgatott, hogy mi ez a kerek micsoda az udvar közepén, persze nyilván valami egyházi jellegű valami, ha kereszt van rajta, meg ki is van írva, hogy kápolna. Hát ő itt van, a tér közepén, gondolom, néha szirénázó mentők kerülgetik, meg emberek sírása gyalog, fájdalmas nyögések szólnak a körülötte lévő padokon. Talán veszi az adást a tetején lévő kereszt, levezeti, mint egy villámhárító, enyhülést küld cserébe, vígaszt adományoz. Örülök, hogy nincs hozzáragasztva valami brutális szélhámosság, hogy itt vakok látni kezdtek, sánták eldobták mankóikat, meddők szültek hármasikreket... ez itt csak szolidan van, árnyat ad és csendet, orvos már alig van az országban, legalább kápolna legyen a kórházban, így talán békén tudomásul veszed a bajt. Vagy hálát adsz, mikor mit. Amikor felfedeztem, hogy nyitva van, én is kerestem ott valamit, alkalmas rá, kizárja a külvilágot, eltereli a figyelmet. Kapaszkodó.