A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
Kőbánya városrészének legismertebb nevezetessége a római katolikus Szent László-templom. A templom 1893 szeptemberérben Lechner Ödön tervei alapján kezdték meg a templom építését, mely 1899-ben készült el. A templom belső tere 2000 fő befogadására alkalmas, 50 méter hosszú és 23 méter széles, amiből a főhajó 9 méter, belső magassága 23 méter.
Tovább olvasom >>
Berendezése a francia középkori építészetet idézi meg, eklektikus-szecessziós stílusban épült meg. Lechner Ödön a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre.
Kihagyhatatlan 2025. szeptember 29.csoporttal járt itt
55
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Kívül-belül mutatós, kecses, de egyben monumentális katolikus templom, amely eklektikus-szecessziós stílusban épült, a zseniális Lechner Ödön tervei alapján 1894-1899 között. A korszak legmenőbb építészeti elemeit alkalmazták, a Zsolnay-porcelángyárban készültek a pirogránit épületdíszek, a bejáratok fölötti mozaikok és a színes üvegablakok Róth Miksa alkotásai voltak, magyar és perzsa népművészeti motívumok is megjelennek rajta.
4 tornya van, akár 2000 fő befogadására alkalmas. A bejárat előtt a névadó Szent László királyunk szobra látható a szép parkos környezetben. Maga a tér is Szent László nevét viseli (régen Bánya tér volt a neve). De miért éppen Szent Lászlóról nevezték el? Ezen tanakodtam, s meg is találtam a választ az internet bugyraiban: "Kőbánya és Szent László királyunk alakja elválaszthatatlanok egymástól, ami jelentős mértékben Benedikovics Károly plébánosnak köszönhető. Az ő javaslatára fogadta el 1895-ben a fővárosi közgyűlés, hogy a Kőbányán a Bánya-téren épülő római katholikus templom védőszentje Szent László magyar szent legyen. A Benedikovics javaslatát alátámasztó fő érve az volt, hogy 1895-ig a fővárosban még egyetlen templomot sem neveztek el magyar szentről. " Hát így alakult.
Azért Lechner Ödön előtt tényleg le a kalappal! Ezt a káprázatos templomot is neki köszönhetjük. Kívül-belül egy varázslat. Ha jártál erre, biztos sokszor láttad. De hányszor álltál meg, hogy bemenj? Igen, az élet sietős, sürgős dolgaink vannak, rohanunk erre meg arra, ki a fene néz templomokat. . . de ezt érdemes, esküszöm rá, érdemes!
Épített ékszerdoboz. És nem is nehéz bemenni, szinte mindig nyitva van. Megadatik a csendes, egyedül bóklászás a napi valóság meg az ezotéria birodalmának határán billegve. Keleties és nyugatias minták, színek és stílusjegyek váltják egymást, de az ember mégis csak úgy érzi, hogy helyén van ez, végül is, a keresztlénység egy keleti vallás. A szószék különösen figyelemre méltó. Szóval, bármennyi idő eltölthető itt. Később hátra mentem, az épület végében van az urnatemető lejárata, hát lemehetsz oda is a síri világba, és lehetsz te isá, por és homou. Hiszen azok vogymuk. Az alvilági bolyongás apró lidércfények között történhet, ma már nem gyertya ég, elektromos, LED-. es a gyász, meg a pislákolás is. Szóval, nem mondom, hogy nem akarok senkit befolyásolni, mert de, akarok, aki teheti, menjen el, nézze meg ezt a helyet, nagyon szép esztétikai és lelki élmény.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.