Pásti utcai orthodox zsinagóga Debrecen

A debreceni ortodox közösség késő eklektikus stílusú zsinagógáját 1894-ben adták át hivatalosan, a történeti városközpont közvetlen közelében. A következő évtizedekben e körül épült fel a rituális fürdő (mikve), a téli imaház és a vágoda. Mindezek együttesen ma is jó állapotban megtekinthetők, talán egyedüliként, de mindenképpen ritkaságnak számító módon az országban. A műemlékké nyilvánított zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ. Udvarán alakították ki a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fémből készült emlékfalra a Holocaust több mint hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét vésték be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban vagy a gettóban veszítették életüket. Ez év májusában nevezték el a Pásti utcai zsinagóga előtti teret Debrecen korábbi főrabbijáról, Krausz Vilmosról, aki 1891-től 1921-ig szolgált a Debreceni Zsidó Hitközségben. Előzetes bejelentkezés alapján rendkívül szívélyes és szakszerű vezetéssel ismerkedhetünk meg a Pásti utcai zsidónegyeddel.

1893. augusztusban kezdték el építeni a zsinagógát, majd 1902-ben avatták fel. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. Az első főrabbi Strasszer Salamon volt. A zsinagóga mellett Beit Hamindras (tanulás és az imádkozás színtere), illetve a pincében mikve (rituális fürdő), az udvarban pedig kóser hentes és üzlet működött. A háborúban megrongálódott épület felújítására nem volt elegendő pénze a helyi zsidó közöségnek, de a templom 1984-ig így is működött. Utolsó ortodox rabbija Deutsch Sándor volt. Az épület teljes restaurálása 2012-ben kezdődött el, állami forrásból, mely 3 éven át tartott. 2015. április 26-án újra megnyílt a felújított zsinagóga, amely azóta nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosságként, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelyeként is szerepet kap. Az épület galériáján látható egy állandó kiállítás, mely a zsidósághoz kapcsolódó emléktárgyakat, vallási kellékeket, családi emlékeket mutat be. A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége. Érdekesség, hogy a közelben a Kápolnási utcában szintén fennmaradt és látogatható a status quo ante hitközség zsinagógája is, amelyet szintén felújítottak és 2014-ben nyitották meg újra. (nem találtam az ittjartam-hu-n).