Böngéssz a legfrissebb monori értékelések között!

. . Szóval, akkor pótolom. Neve ellenére a legkevésbé sem hegy, mindössze 190 méter magas dombos rész Monortól északra, de Monor városához tartozik közigazgatási szempontból. A településrész fő nevezetessége a pincesor, úgy is hívják, hogy pincefalu, ami egyáltalán nem túlzás, hiszen nem kevesebb, mint 960 pincét számlál. Mi nem számoltuk végig, de elhisszük, hogy így igaz. Azért egy párat felkerestünk, ami nyitva volt, s ami belefért az időnkbe. A terület a Kunsági Borvidék része, ahol nem éppen a legkitűnőbb borok teremnek, de azért itt is akad jóféle iható. Másik érdekesség a Kis-Strázsa-hegy tetején lévő kilátó, ahonnan szépen látszik a Budai-hegység is, nemcsak a környék.

A panzió ezt igen jó ár-érték aránnyal teljesítette is, de nem szívesen maradtunk volna tovább. Nyilvánvalóan nem üdülésre van ez a panzió kitalálva, de az az egy éjszaka igencsak megviselt bennünket a süppedősen puha matraccal az ágyban és a túlzottan melegre állított központi fűtéssel. Pedig amúgy nem rossz hely, tényleg. Még a külön fizetendő, étlapról rendelhető és háziasan finom reggeli is rendben volt.

Az étlap nem hosszú, egyértelmű volt, hogy húshangsúlyos konyhát visznek, többféle steaket is kínálnak, valamint a sópácban pihentetett egész csülök is felkeltette az érdeklődésünket, de tartottunk tőle, hogy az túl nagy adag lenne (szomszéd asztalnál láttuk, hogy milyen, s mekkora). Ez az irány számunkra tetszetős volt, nem vagyunk vegetáriánusok. Egyik főételünk cigánypecsenye volt hasáburgonyával (ez utóbbi mirelit) (4590 Ft), a másik ropogós kacsacomb lilakáposztával és steak burgonyával (5590 Ft) (ez utóbbi szintén mirelit). Mindkettő étel korrekt volt, de egyik sem kiemelkedő. A kacsa nem volt valami nagy adag, a cigánypecsenye annál inkább (dupla húadag! ) Italok terén a Csalló pálinkák közül megkóstoltuk a somot (2300 Ft/4 cl), valamint az eperfa hordóban érlelt birset (2200 Ft/4 cl), izgalmas, különleges ízek. 4 féle sört csapolnak, Heineken, Soproni IPA, Mort Subite meggyes és Gösser, ez utóbbit választottuk (1500 Ft/5 dl korsó). Kötelező szervizdíj +10%. A két főétel körettel, italok nélkül is több, mint 10ezer Ft-ba került, nem a legolcsóbb hely, de nem is lóg túl az átlagos árszinten. SZÉP kártyával is lehet fizetni. Elég sokat kellett várni az ételekre, de a személyzet normális, szimpatikus volt.

A pizzatészta viszont jó minőségű lisztból készült, jó állagú volt. A pizzára friss bazsalikomot lehetett tépni a cserepes növényből. Peroni sört csapoltak (1400 Ft/korsó), de ilyen boros programon inkább mi is a bor mellett döntöttünk. A nagyfröccs 1150 Ft-ba került, egyrészt a helyi Megyeri-Hanti Pince kékfrankos rozé borából, a Csevejből, valmint a ferhér cserszegi fűszeresből, amelynek Mondandó a fantázianeve. A maga korlátaival együtt - műanyag pohárban kaptuk a fröccsöt - a 4 pontot megadom.

A kis cukrászdában gazdag kínálat fogadott, tetszett, hogy sok igazán házias süteményt láttam, olyanokat is, amiket még anno a nagymamám is sütött. Mandula, mini diós, mini almás, de volt mignon, krémes, többféle mini tarte, gesztenyetorta, csokitorta is. Az 1000 Ft körüli tortaszelet árakat korrektnek találtuk. Néhány fajta mentes sütit is készítenek, valamint többféle mini habcsók is volt. A mini almásból és mini meggyesből vettünk az útra, sétáló sütinek, ennek kilója 5900 Ft volt. Ez jól jött később, mert a hosszú gyaloglás során valóban megéheztünk. A fagylaltból 650 Ft-ba került egy gombóc, a Hisztéria Cukrászat fagylaltjait kínálják 9 ízben. A beltér rusztikus, vintage stílusú, kortalanul barátságos.

A legtávolabbi pince, ahová eljutottunk, a Lusta Páva pincéje és kertje volt a Kadarka soron, üdítő színfoltként, itt egy hosszabb időt is eltöltöttünk, mielőtt felmentünk még a Stárzsahegyi kilátóba is. A szép idő miatt egyértelmű volt, hogy a kertben foglalunk helyet, ahol érthetetlen módon női melltartók és bugyik lógtak. Ez nyilván valami geg akart lenni, de mi nem tudtuk értelmezni, pláne, hogy az egyéb dekorációkhoz ezek semmilyen módon nem illeszkedtek. A helyi Strázsahegyi Borház palackozott borai közül a Páva Könnyét és Rosé Pávát is ittunk, a vöröseket - Merlot, Cabernet Franc - ezúttal kihagytuk. Megkóstoltuk fröccs formájában a Chardonnayt és az Irsai Olivért is. A kiszolgálás egy fiatal lány személyében kedves, közvetlen, mosolygós volt. A pultban többféle süteményt láttunk, részben a Kemenes Cukrászattól, pl. Isler (590 Ft), linzer (490 Ft), zserbó, flódni (890 Ft), fánk, de volt sajtos pogácsa is. A páva mint dekorációs elem több helyen is megjelent, egyrészt a kapuban, másrészt a falfestésben is. Megnéztük a pincét is, amit rendezvények idején szoktak megnyitni. Nagyon tetszett az újabb Páva-élmény, szerezttünk itt lenni. 5 pont, ez egyértelmű.